Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok II. (A Kárpát-medence IX—X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései)

cocskás í'ülkarikák, kis gyöngysorok). Temetőiket gyakran utántemetkezések bolygatták. A karantán törzs területen kívül Alsó-Ausztria felső részén és Bajorországban kerülnek elő ilyen temetők. Korukat a VII—IX. század első feléig határozta meg P. Korosec. A második a karantán kultúrcsoport, amelyet korábban „Bled-Köttlach" lokális csoportként tartottak számon. Az első csoporttal szemben itt egységes a sírok tájolása (ÉNy—DK), s a sírok a temetőn belül csoportokat alkotnak. Leletanyaguk nagyjából egyezik az első csoportéval, egyes sírok azonban gazdagabb mellékletűek, több pár fülkarika, gyűrű, fibula és gazdag gyöngysor található bennük. A karantán iörzsterületen kívül Észak-Isztriában, a szlovén Karszt-vidéken, ill. Oberpl'alzban és Alsó-Ausztria északi részén terjedt el. Kora ugyancsak a 7. századtól a 9. század első feléig terjed. E csoporton belül kiválasztható egy átmeneti fázis, ami a 8. száaad második felétől a IX. század közepéig tart, s amit az alsó karikaíven több hurokkal ellátott fülkarikák, a vertikálisan felfűzött fém- ill. üveggyöngyökkel díszített (általában hurkos-kampós záródású) függők, ill. a vékony bronzlemezből készített, vas alapra szerelt (s gyakran aranyozott) fibulák jellemeznek. Végül a harmadik a köttlachi kultúrcsoport, aminek a temetőiben a sorokat alkotó sírok Ny—K tájolásúak. Az e sírokban talált leletanyag általában gazdag, s az ún. átmeneti fázis leletein kívül vésett díszű ill. zománcberakással díszített félhold alakú függők, korongfibulák, továbbá gyűrűk és gazdag gyöngysorok jellemzik. Keltezése a IX. század közepétől a X. század végéig terjed, leletei a karantán törzsterületen kívül minden irányban megtalálhatók. E csoport karakterisztikus vonása még, hogy szoros kapcsolatot tart az ún. bjelo-brdoi kultúrával, gyakran találhatók a sírokban kétoldalas szőlőfürtös függők, lépcsős fejű ill. pajzs alakúan kiszélesedő fejű, zárt gyűrűk, fonott karperecek és honfoglaló magyar ruhadíszek, ékszerek. Ügy tűnik, hogy P. Korosec felosztásában főként az első két csoport kiválasztása kissé erőltetett, főként az nincs kellő tényanyaggal alátámasztva, hogy e csoportok már a 7. század óta léteznek. De fenntartásaink lehetnek a ,,CSoport-kritérium"-mal szemben is: egy temetkezési szokás megléte, vagy hiánya nem lehet mélyreható következtetések alapja'

J (a kerámia ugyanis csak azt jelenti, hogy ételmellékletet tettek a sírba, méghozzá folyékony halmazállapotút — de nem vizsgálta sem az állatcsontok (--= húsétel) meglétét vagy hiányát, sem más temetkezési szokás elterjedését). Egy másik felosztási kísérlet szerint ugyancsak három csoportra választható szét a Keleti Alpok kora-középkori régészeti leletanyaga, ez azonban csak időhorizontot jelent.'

10 J. Giesler szerint a Köttlach-előtti (Vor-Köttlach) horizont jellemzői az öntött keresztfibulák, az összetett gombcsüngős függők (Bommelohrring), az alsó karikaívén többszörös hurokkal ellátott ill. a teker9 Ilyen felosztást akár a késő avarkorban is csinálhatnánk, mivel egyes tájakon szokás volt, másutt nem az edénynek sírba helyezése, ld. CILINSKÁ, Z.: Bestattungsritus bei Awaren und Donauslawen, in: Berichte über den II. Internationalen Kongreß für Slawische Archäologie Band II. Berlin, 1973. 331—337. 10 GIESLER, J.: Zur Archäologie des Ostalpenraumes vom 8. bis 11. Jahrhundert. ArchKorr 10 (1980) 85—98.