Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.
A másik két polgári ellenzéki párt 1947-ben összesen 4,7%-ot kapott. Míg a szavazók összlétszáma 1945-ben 7381 volt, 1947-ben 8098-ra emelkedett. 113 A két választási eredmény összehasonlításából az is kitűnik, hogy 1947-ben a polgári ellenzéki Demokrata Néppárt gyűjtötte össze a koalícióból kiszorult elemeket, megnyerte szavazatukat, így csaknem 60%-nyi eredményével fölényesen megverte az MNFF-be tömörült demokratikus pártokat. Ez nem spontánul történt. Egyrészt sikerült a koalíciót alaposan „megtisztítani", másrészt a Demokrata Néppárt Zalaegerszegen is szervezett megyei központot és volt kisgazdákból, papokból, kispolgárokból álló tagságával választási kampányt indított „Istennel a hazáért és szabadságért!", „Lendülj kereszt magasba — kereszttel a hatosba!" jelszavakkal, kihasználva a vallásos érzületet. 114 A ZNB az ONB-hoz fordult azzal a követeléssel, hogy „a demokratikus magyar kormány oszlassa fel a Pfeiffer-féle pártot és a magyar demokrácia parlamentjét tisztítsa meg!" 115 Mint láttuk, itt az ellenzék gyűjtőpártja a Demokrata Néppárt volt 1947ben, a Magyar Függetlenségi Párt Zala vármegyében nem is vett részt a választásokon. A ZNB tehát általában tüzelt, nem a körülötte megtalálható jobboldali polgári ellenzékre, ami a koalíciós szerv tehetetlenségét mutatja, mert a pártok között megromlott az együttműködés. 6. Részvétel az államosítási küzdelmekben Közvetlenül a felszabadulás után — mint láttuk — a ZNB köztulajdonba vette a nyilas Eitner fivérek téglagyárát, s ezért vitába sodródott a miniszteriális szervekkel. 116 Később támogatta az MKP malmok községesítésére indított akcióját, s a kommunista nemzeti bizottsági tagok ösztönzésére írt a kormányfőnek, miszerint: „lelkesedéssel üdvözli a Miniszterelnök Urat abból az alkalomból, hogy a malmok államosítására, községesítésére, illetve ellenőrzésére vonatkozó javaslat a nemzetgyűléshez benyújtásra került", s kérte a törekvés támogatását. 117 Ez a törekvés bármilyen népszerű is volt, nem valósult meg, mert az SZDP és az NPP központilag nem támogatta, a kisgazdapárti miniszterelnök Nagy Ferenc pedig pártjával együtt kifejezetten ellenezte. 118 Az MKP centrális problémának tekintette az iskolák államosítását, s igyekezett a népi szerveken keresztül a közigazgatási testületeket is az ügy mellé állítani. 119 113 Zalaegerszeg: Idézett mű 401. old., valamint ZML. XVII. f/57. ZNB iratai 1947. július 28-i levél, melyben kijelölték a 16 szavazókört összeíró 165 biztost 114 Balogh Sándor.: Idézett mű 522. oldal és Izsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon 1944—1949. Kossuth Könyvkiadó, 1983. 193. old. m ZML XVII. f/57. ZNB 1947. november 16-i levele Dinnyés Lajos miniszterelnökhöz. 116 Degré Alajos: Idézett tanulmány 16. old. höz 117 ZML. XVII. f/57. ZNB 1946. október 5-i levele Nagy Ferenc miniszterelnökhöz és az MKP Zalaegerszegi Szervezetének 1946. szeptember 27-i levele az NB-hoz 118 Balogh Sándor: Idézett műve 327. old. ua ZML. XVII. f/57. ZNB iratai. Az MKP KV Közigazgatási Osztályának 1948. május 24-i levele.
