Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.

lította fel szervezeteit, hogy az elöljáróságokba és a nemzeti bizottságokba a legképzettebb elvtársakat küldjék, azokat, akik legjobban ismerik a párt irányvonalát, mert „ezek a helyek, ahonnan legjobban támadhatjuk a reakciót és a legsúlyosabb csapást mérhetjük rájuk".

88 A kommunista irányvonal a reakció elleni harc fokozásának sürgetésekor az volt, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front „fenntartása, sőt erősítése nem jelenti a reakció elleni harcról való lemondást — éppen ellenkezőleg. De ne általánosságban tüzeljünk — hangzott az intelem —, hanem helyi megnyilatkozásait és képviselőit leplezzük le. A lakkcipős kisgazdák, levitézlett földesurak, bankárok, népelnyomó ügyvédek, csendőrtisztek, szolgabírók stb. leleplezése nem gyengíteni, hanem erősíteni fogja a demokratikus pártok együttműködését".

89 A ZNB politikai és ideológiai küzdelme a reakció ellen az alábbi területeken nyilvánult meg. a) Közreműködött a háborús felelősség megállapításában, a bűnösök kézrekerítésében. Nekeresden internáló tábort állított fel, ahová a politikailag megbízhatatlan egyéneket, a volt nyilas pártvezetőket, nyilasokat összegyűjtötték, akik közé a ..kisnyilasok" is bekeveredtek, nemcsak a város területéről, hanem a járás községeiből is. Az internáló tábort a ZNB politikailag felügyelte, de pl. hozzájárulásával rendelték ki az internáltakat vasút és egyéb robotmunkákra.

90 Más intézkedést is tett, pl. a nyilas Eitner testvérek téglagyárát pártok tulajdonába adta, köztulajdonba vette.

91 Összegyűjtötte a fasiszta eszméket tartalmazó kiadványokat, könyveket, utcák, terek nevét megváltoztatta, s demokratikus tartalmúvá igazított egyéb városi szimbolikát is.

92 b) Nagy jelentőséget tulajdonított a nemzeti és nemzetközi ünnepeknek, évfordulóknak. Május elsejét, október 6-át, november 7-ét, február 1-ét a köztársaság kikiáltásának napját, március 15-ét és április 4-ét a reakció elleni harc jegyében rendezte meg, a népi—nemzeti összefogás szellemében. Koalíciós ünnep, a ZNB első demonstrációja volt „Zalaegerszeg és környékének hatalmas megmozdulása az első szabad május elsején", ahol „szakadó esőben is több ezer ember ünnepelte a magyar demokrácia megszületését", majd a „főispán vezetése mellett a Nemzeti Bizottság az Ismeretlen Orosz Katona sírjánál tisztelgett, a Nemzeti Bizottság koszorúzott".

93 Népfront jellegű, koalíciós szellemű rendezvényeket kezdetben simán és hatásosan, az osztályharc éleződése idején már nehezen lehetett szervezni, 1947 áprilisában azon kesergett a ZNB, hogy „a felszabadulási emlékünnepet Zalaegerszeg város lakossága nagyon közömbösen fogadta és ezt abban látja, hogy nem volt az ünnepély kellőképpen hirdetve. . . mivel szervezetten egy párt sem vett részt".

94 Pedig széles szövetségben kívántak ünnepelni, hiszen a vá88 MSZMP ZMB Archívuma 1945'39. f. 9. ő. e. MKP titkári értekezlet anyaga, 1945. június 12. 89 U. o. Az MKP KV Propaganda Osztályának 1945. október 26-i körlevele 90 ZML. XVII. f/44. Salomvári NB 1945. május 18-i jegyzőkönyvében az internáló táborból való kikérés dokumentuma 91 Degré Alajos: Idézett tanulmány 16. old. 92 ZML. XVII. f/57. ZNB iratai. Lásd Benczéné Nagy Eszter—Fülöp István—Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei, Zalaegerszegi Füzetek III. Zalaegerszeg, 1977. Kiadja Zalaegerszeg Város Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztálya 26. oldal 93 Üj Zala, 1945. május 3-i száma 94 ZML. XVII. f/57. ZNB 1947. április 8-i jegyzőkönyve