Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.
során 392 lakóház rongálódott meg, 8 teljesen elpusztult, a közlekedés megbénult. 73 A megyeszékhely ezért nem tudott sokáig kapcsolatot teremteni a központi állami szervekkel, de a megye más településeivel még később sem. A só és cukorhiány volt a legsúlyosabb, de petróleum, gyufa, sőt gyógyszer sem volt. 7 ' 4 Ilyen helyzetben csak az összefogás segíthetett, valamint a demokratikus anyag- és élelmiszer elosztás. A koalíciós partnerek között az újjáépítési, termelési közellátási kérdésekben volt a legnagyobb egyetértés. Az ügyek hivatalos intézését a ZNB a közigazgatási szerveknek adta át. A város polgármesterét felszólította a vasút helyreállítására és karbantartására, megjelölve a végrehajtás módját is, hogy „a város lakossága társadalmi osztályra való tekintet nélkül önkéntes munkát vállaljon", s erre mozgósított a saját politikai eszközeivel. 75 Az újjáépítést a termelés megindítását széles összefogással segítette az MKP is — mely országszerte az újjáépítés motorja volt — s erre a nemzeti bizottságon keresztüli széles szövetségi politikára ösztönözte helyi szerveit, főleg vidéken. 76 Csak így lehetett a népen segíteni. A „kétszer ad, aki gyorsan ad" népi bölcsesség hatványozottan igaznak bizonyult. Közellátást szervező tevékenysége a felszabadulást követő időkből kevésbé ismert, csak későbbről vannak dokumentumok. Az intézkedések zömét a polgármester és a pártok végezték. A szociáldemokraták szorgalmazták pl. a népkonyha felállítását, míg a menekültek otthonát a polgármester állíttatta fel, a kommunisták a termelést ösztönözték, a szociális szempontok, s a rászorultság figyelembevételét. 77 Jóléti célok ellátására a ZNB Nemzeti Segély-szervezetet alakított, mely gyűjtéseket szervezett, gyermekek elhelyezésével, hazatért hadifoglyok gondjaival, ügyes-bajos dolgaival foglalkozott. 78 Ellenőrizte és segítette a Zalaegerszegi Nemzeti Segély-szervezetet később is. Javasolta pl., hogy a hazatért deportáltakat ne csak az iparban helyezze el, hanem a mezőgazdaságba is irányítson közülük, mert az még egészségügyileg is kedvezőbb számukra. 79 Tanoncok és úttörők üdültetési kérelmével is foglalkozott, s ha konkrétan nem is tudott segíteni, megoldási javaslatot tett pl. „Tanoncok elhelyezésére alkalmasnak tartaná a Nemzeti Bizottság a Népi Kollégium helyiségeit tekintve, hogy július és augusztus hónapokban a tanítás szünetel." 80 Ármegállapító tevékenységével, bérügyek intézésével a „közteherviselést" igyekezett elérni. Az infláció elsöpörte ugyan a szép és demokratikus elképzeléseket, de mégis tiszteletre méltó törekvés volt. Nagy tekintélyt vívott ki ezzel a cselekedetével nemcsak a lakosság között, hanem a hivatalos szervek előtt is. Bizonyítja ezt, hogy amikor Zalaegerszegen a közellátási bizottság már 73 Degré Alajos idézett tanulmánya 3. old. 7 '«U. o. 4—7. old. 75 ZML. XVII. f/57. ZNB 1945. július 31-i jegyzőkönyve, Balázs Béla: Népmozgalom és nemzeti bizottságok 1945—1946. Kossuth Könyvkiadó, 1961, 129. old. 76 Balázs Béla: Idézett mű 128. old. "Zalaegerszeg: Idézett mű 362—363. old. MSZMP Zala Megyei Bizottság Archívuma 1945/38. f/6, ő. e. 78 ZML. XVII. f/57. ZNB 1945. július 24-i jegyzőkönyve 79 U. o. 80 U. o. ZNB 1947. február 24-i, 1948. július 5-i jegyzőkönyve
