Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.
tisztségviselő kinevezésére korlátozódott. 36 Ezzel a tétovasággal elszalasztottá a lehetőséget a megyei kisugárzásra. Zala Vármegye Nemzeti Bizottsága ugyanis május 31-én alakult meg, addig alkalom adódott volna megyei szerepkör ellátására. 37 Érdekes azonban, hogy a városi nemzeti bizottsági tagokat nagy többségében ott találjuk Zala Vármegye Nemzeti Bizottságában is. 38 A városi és megyei NB személyi összetételének ilyen nagyfokú egybeesése főleg utazási problémákból adódott, de az is lehet, hogy a pártok a konkrét nemzeti bizottsági tapasztalattal bíró tagjaiktól, többet vártak és reméltek a megyei koalíciós testületben. 39 A ZNB tevékenységében megtalálhatók a megyére jellemző tipikus jegyek. Az első két hónapban még nem forradalmi töltésű népi szerv volt, mert az egész városra jellemző kispolgári mentalitás, hivatalnok-stílus érvényesült irányításában. Igaz, hogy új, antifasiszta, polgári demokratikus tartalommal. Azért alakult így, mert létrehozásában a gyorsan eszmélő, tenniakaró nem kompromittálódott polgári demokraták, az újjáéledő városi és megyei közigazgatás képviselői játszottak jelentős szerepet. Az a tény, hogy ez nem fordítva tortént, vagyis nem a népmozgalomból kinövő népi szerv állította talpra a közigazgatást, politikai hátránnyal járt. Következménye az lett, hogy a meghatározóan jelentős, a hatalmi funkciógyakorlást kínáló kezdeti időszakban a ZNB nem volt kezdeményező erő, inkább egy eseményeket legalizáló, tényeket jóvá hagyó népi háttere a polgármesteri hivatalnak. Látni kell azonban, hogy ez a népi radikális kontroll is nagy fordulatot jelentett a korábbiakhoz képest, még ha nem is elégítette ki a legforradalmibb elemek cselekvésvágyát. Történetének harmadik és negyedik hónapjában lényegi átrendeződés zajlott le a nemzeti bizottságon belül, kemény hatalmi harc közben, mely azzal zárult, hogy a koalíció baloldala, a népi rakidálisok nemcsak létszámban kerültek túlsúlyban, hanem a vezetésben is, és ettől kezdve csak kommunisták és szociáldemokraták voltak a ZNB elnökei. A nemzeti bizottságok hatásköri lehetősége azonban nyárra megcsappant, több korábban gyakorolt jogkörük megszűnt. Mindezt persze vagy még nem tudták néhány hónapig, vagy tudatosan nem vették figyelembe, s gyakorlatilag a korlátozó rendelkezések ellenében cselekedtek. Így jelentős funkciót tölthettek be még a Nyugat-Dunántúlon is, hisz tennivaló bőven akadt, sőt nagyon is „összesűrűsödtek" a népi szervekre váró feladatok kezdetben. Egyszerre kellett szinte megoldani a közigazgatás beindítását és megtisztítását, az újjáépítést, a termelés megindítását, a közellátás megszervezését, segíteni kellett a földreform végrehajtását, a rendőrség megteremtését, s a reakció elleni harccal biztosítani a népi demokratikus átalakulás alapjainak megszilárdítását. 30 ZML XVII. f/57. ZNB iktatókönyve 1945. április 12—május 31. közötti bejegyzések. Vesd össze: dr. Gelencsér Istvánt: A nemzeti bizottságok megalakulása és tevékenysége 1945. őszéig Somogy megyében. Kiadja: az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Propaganda és Művelődési Osztálya, 1973. 15—27. old. & ZML Főispáni bizalmas 1945. (447—820) 30 U. o., valamint MSZMP Zala Megyei Bizottság Archívuma 1945/42. f. 5. őe. 39 ZML XVII. f/57. ZNB iktatókönyve 1945. április 12—1949. január 31. 4u Degré Alajos: Idézett tanulmánya 9—10. old.
