Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Srágli Lajos: A magyarországi szénhidrogén bányászat első ötéves tervéhez. Adatok a zalai olajbányászatról
zai termelés 1955-re elérte az 1,6 millió tonnát, melyből Nagylengyel 1,2 millió tonnát adott, 32 s 1954-ben a zalai olajtermelésből 65,9%-kal részesedett. 33 A nagyszabású kutatásoknak köszönhetően az ország kitermelhető szénhidrogénkészletét a tervidőszakban évente mintegy 2,7 millió tonnával tudhatták többnek. 31 Az 1951—53. évben a fúrási teljesítmény csúcsértéket ért el 1951-ben a fúróberendezésenkénti évi teljesítmény 14 877 méter volt, mely több, mint a 25 éves dunántúli fúrási tevékenység során bármikor. 35 (A fúrási és termelési teljesítményeket részletesen tartalmazza a III. sz. táblázat). Az eredmények közé kell sorolnunk, hogy 1953-ban az emelkedő termelés ellenére az előző évihez képest felére csökkent a levegőbe menő gáz mennyisége, 1954-ben pedig már csak tizenheted részét tette ki. 36 A fúrási teljesítmények és a termelés emelkedése a tervezettet meghaladó beruházásokat követelt. A tervben az 1952. évi beruházási mérték volt a legmagasabb, de 1953-ban és 1954-ben már csökkenő beruházással számoltak. Ennek ellenére még az 1952. évi 97,1 millió forint sem közelítette meg az 1953. évi 246, és az 1954. évi 149 milliós tényleges beruházási összeget, 37 Ahhoz azonban, hogy az ötéves terv valamennyi célkitűzését megvalósítsák, még ez is kevésnek bizonyult. Túlzottan sokat vártak a munkaversenytől is, de a gazdasági és a termelési propaganda fokozódó mértéke sem oldotta meg a gondokat. Meddők maradtak a különböző mozgalmak: „Termelj ma több olajat, kevesebb segédgázzal, mint tegnap", „Harc minden csepp olajért", „Szállíts ma többet, mint tegnap", Gazda-mozgalom stb. 38 A munkaverseny, amely mércéjévé a termelés túlteljesítését tette, az önköltség növekedéséhez vezetett. Hasonlóképpen az elképzeléssel ellentétesen hatottak a teljesítmény-bérezés és a normák is. Azok a politikai szempontok, melyek az olajbányászatban meghatározó módon érvényesültek ebben az időszakban, nem voltak újkeletűek. Kialakulásuk az újjáépítés időszakára esett. 1948—49-re már egyértelműen megfogalmazódott, hogy a termelés mennyiségét meghatározó kérdésekben közvetlenül „a párt legmagasabb fóruma" hivatott dönteni. 39 A terv végrehajtása során elkövetett hibákat az olajbányászat egészére vonatkozóan helyesen tárta fel a „MASZOLAJ" Ásványkutató és Mélyfúró Vállalat 1954—55. évi kollektív szerződésében foglalt vállalások II. negyedévi (1954. július—szeptember) teljesítésének értékelése, amely az MDP III. kongresszusának határozata szellemében fogalmazta meg a teendőket. Mindezek ;!- A magyar kőolaj- és gázipar 25 éve. 25. old. 33 BENCZE GÉZA: Zala megye iparának története a felszabadulás után 1945—1975. 42. old. 34 A magyar kőolaj- és gázipar 25 éve. 17. old. 35 ALLIQU ANDER ÖDÖN: A dunántúli olajkútfúrás 25 éves története 1935—1959). = Bányászati Lapok, 1960. 12. sz. 836. old. :iU Magyar Olajipari Múzeum Archívuma, Papp Simon iratai 3/2. • i7 BENCZE GÉZA: Zala megye iparának története a felszabadulás után 1945—1975. 46. old. 3a „MASZOLAJ" Lovászi Kőolajtermelő Vállalat Kollektív Szerződése, 1954—55. 13. old. sorolja fel a különböző mozgalmakat. 3!J MSZMP Zm. B. Arch. 57. f. 1/60. őe.
