Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Srágli Lajos: A magyarországi szénhidrogén bányászat első ötéves tervéhez. Adatok a zalai olajbányászatról

kodásra való áttérés valóban igényelt bizonyos változtatásokat a szervezeti rendszerben, de az egyetlen tervidőszak alatt végrehajtott változás sorozat áttekinthetetlen viszonyokat szült, s feleslegesen sokszorosára duzzasztotta az adminisztrációt. Az eddigiekben említett, a szénhidrogénbányászat ötéves terve elindításában és végrehajtásában komoly szerepet játszó tényezők mellett alapvető szerepet kapott a nemzetközi és a belpolitikai helyzet is. A terv arculatát, egyes célkitűzéseit nagymértékben befolyásolta a világszerte uralkodó hidegháborús légkör. Kedvezőtlenül, sőt hátrányosan hatottak az ország politikai életének torzulásai, a dogmatizmus, a személyi kultusz, a helytelen, voluntarista, vagy éppen vulgarizált gazdasági nézetek, de a törvénytelenségek, a koholt perek okozta bizonytalanság és a bizalmatlanság is.

7 Az ipar igen gyors fejlesztése a szénhidrogónbányászatot komoly feladat elé állította, elsősorban a nagyfokú gépesítés teremtette megnövekedett üzemanyag- és kenőanyag-szükséglet kielégítésén keresztül. Szerepet játszottak azok az elképzelések is, melyek a vegyipar alapanyagaként vették számba a kőolajat és földgázt.

8 Az ország energiamérlegében 1952-ben az olaj mindössze 8, a földgáz 4% aránnyal volt képviselve, szerepe úgy tűnik nem volt nagyobb, mint a fáé.

9 Az arányszámok azonban nem mutatják megfelelően a szénhidrogének jelentőségét, mert azok bizonyos területeken (pl.: üzemanyag, kenőanyag stb.) kizárólagosságot élveztek. A magyar népgazdaság első ötéves tervéről az MDP Központi Vezetősége 1949. április 2-án hozott határozatot,

10 s ezidőtájt kezdték meg a szénhidrogénbányászati terv előkészítő munkálatait is. Az Országos Tervhivatal 1949. július 20-án tartott ülésén tárgyalta az olajbányászat ötéves tervét.

11 Mivel az egyes fogyasztó szektorok részéről megbízható adatokat a várható felhasználásra nem kaptak, a népgazdaság öt év alatti nyersolajigényét 2 650 000 tonnában állapították meg, mely a veszteségeket hozzávéve mintegy 2,703 millió tonna kőolajtermelést jelentett. A megadott mennyiség kitermelésének öt év alatti eloszlását úgy képzelték, hogy az induló, 1950. évi 510 000 tonnás termelés évi tízezer tonnával fog emelkedni.

12 Ez a terv szinte teljes egészében a MAORT termelésére támaszkodott, mivel termelő mezőkkel csak az rendelkezett. A tervezés időpontjában Magyarország kőolajtermelését három teljesen feltárt ' Az ötéves tervről, célkitűzéseiről, előirányzatairól, a kül- és belpolitikai, gazdasági, társadalmi körülményekről részletesen: A magyar népi demokrácia története 1944—1962. Szerk.: Balogh Sándor, Jakab Sándor. (Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1978.) BALOGH SÁNDOR: A szocialista építés első évei, az MDP politikai irányvonala. eredmények és ellentmondások (1948—1953) = Történelmi ismeret — történelmi tudat. Szerk.: Balogh Sándor. (Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1984.) BEREND T. IVÁN: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon (Kossuth Könyvkiadó—Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1974.) B GERÖ ERNŐ : Harcban a szocialista népgazdaságért. (Szikra, Bp. 1950) 533. old. í( Magyar Energiagazdaság 1954. 4—5. sz. 182. old. 1U

GERÖ ERNŐ: idézett műve (i. m.) 511. old. 11 Az olajbányászat ötéves terve. Bevezetés. = Magyar Olajipari Múzeum Archívuma, KFV jogelődök iratai 2. (ideiglenes szám). "Ugyanott, 3. old.