Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Pintér István: Népi víznyerési módok Hetesben
PINTÉR ISTVÁN NÉPI VlZNYERÉSI MÓDOK HETESBEN Víz és ember Hetesben Az ember életét születésétől haláláig elkíséri földünk egyik alapvető eleme a víz. Az újszülött csecsemőt fogadja, az elhunytat búcsúztatja. Kultúrákat teremtett és törölt el a föld felszínéről. Évezredek óta megküzd az ember vele vagy érte, halássza, szabályozza, gátak közé szorítja, vagy ivóvízként a föld mélyéről hozza napvilágra. A felszíni vizek és az ember kapcsolatának jelentős irodalma van, nem mondható ez el azonban az ivóvíz biztosítását szolgáló eszközök, szerkezetek, s azok történetének kutatásáról. Alig néhány tanulmány foglalkozik a hazai néprajzi irodalomban a népi víznyerési módokkal. 1 Többnyire csak népi építészeti munkákból, leírásokból értesülhetünk arról, hogy egy-egy település, vidék parasztsága milyen módon biztosítja magának és állatainak, s néhol már növénykultúrájának is a tápláló vizet. Méltatlanul keveset tudunk a kutakról, azok típusairól, elterjedésükről tájanként, de néha falvanként is megfigyelhető eltérő sajátosságaikról. Bizonyos kutak megjelenése, átalakulása, áthelyezése térben is időben többnyire határköve egy adott parasztgazdaság növekedésének, vagy romlásának. A kút megléte, vagy hiánya, formája és felszereltsége gyakran értékmérő volt a paraszti társadalomban. Kevés olyan vidéke van az országnak, mint például Hetes, ahol mindezek a köznapi valóságot jelentik, s ahol szinte minden formáját megfigyelhetjük a népi víznyerési módoknak. A hetési táj kemény próbára tette nap mint nap az itt élő embert. A határ szűk, a föld változó minőségű. Vályi András, a neA A népi víznyerési módokkal foglalkozó irodalom repertóriumainkban, néprajzi bibliográfiánkban, jól feldolgozott. Néhány munkát kiemelnék: Gönczi Ferenc: Göcseji kutak és hágcsuk (Néprajzi Értesítő, 1905. 6—11.). Ecsedi István: A debreceni népi építkezés (A kút c. fejezete. Néprajzi Értesítő, 188—190. 1912.). Cs. Sebestyén Károly: A Magyar gémeskút (Szegedi Füzetek, 1934. 57—68.). Fehér Gyula: Kutak a Körös Kis-Sárrétjén (Ethnographia, 1938. 175—185.). Kiemelt figyelmet érdemel Ujváry Zoltán zempléni forrásokról és kutakról írt munkája. (Ujváry Zoltán: Források és kutak a zempléni hegyvidéken. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VIII. 1969. 367—388.) A szerző kiválóan megszerkesztett és gazdag anyagot feltáró tanulmányában részletesen ismerteti az ide vonatkozó további hazai és külföldi irodalmat.