Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Balogh Elemér: Országgyűlési választások Zala vármegyében

Ha valakinek a személye általánosan ismert volt, annak okirati bizonyítékokra gyakran nem is volt szüksége. így az összeírások során még kihagyták ugyan Rosenberger Sándor zalaegerszegi lakost, a központi választmány azonban nagyvonalúan járt el: ..közismertségű kereskedési saját teleppel bírván igazoltatik."-'

1 Egy igen furcsa, morális szempontból szomorú jelenség figyelhető meg a központi választmány előtt folyó reklamációs tárgyalásokon. Azt hinnénk, hogy csupán azok folyamodtak sérelmükkel, akik magukat kívánták felvétetni, s azzal már kevesebbet törődtek, hogy mást összeírtak-e. Nem így történt. Tömegesen fordult elő, hogy mások kitörlése végett jelentek meg a központi választmány előtt, vagy írtak kérvényt ez ügyben. Horváth János, nyilván pártérdekből, a kanizsai vasutasokat szerette volna elütni alkotmányos joguktól. Azzal érvelt, hogy „a kanizsai pálya elkészülte még 10 évet meg nem haladván, bentlakás által még meg nem honosodhattak".

25 A választmány döntésében leszögezte, hogy ha Kanizsán nem is. de másutt lakhattak tíz éven át folytonosan. A folyamodónak azon további megjegyzésére, hogy a vasutasok e városnál jövedelmi adó alá nincsenek felvéve, úgy felelt, miszerint a vasutasok adója ,,a Társulati Főpénztár által egy összeségben rovatik be az államnak".

26 Horváth János, aki valószínűleg ellenzéki kortes lehetett, 1872-ben is próbálkozott hasonló folyamodvánnyal, ismét sikertelenül. Több hasonló eset bizonyítja, hogy a vasutasok, mint állami alkalmazottak a kormánypártra szavaztak. Itt is erről lehetett szó, ezért igyekezhetett Horváth őket töröltetni. 1872-ben Háczky Kálmán és Bogyay János csabrendeki lakosok is törlés iránt nyújtottak be kérvényt. Esküvel megerősített előadásuk szerint a május 25-i rendeki és 28-i sümegi összeírásokon elejétől a végéig jelen voltak, és állításuk szerint az utolsó beírt rendeki lakos Chernél Gyula volt: ,,most pedig bámulattal látjuk és tapasztaljuk, hogy Chernél Gyula neve után még 15 szavazó van Rendekről bevezetve".

2

' A sümegi összeírás után már csak egy nap működött az összeíró küldöttség — Szentgróton —, ott pedig a beírt 15 csabrendeki lakos közül egy sem jelent meg. Szavazati képességgel közülük senki sem rendelkezett! A folyamodók ennek utána is jártak és június 9-én Csabrendeken Vörös János bíró és öt esküdt aláírásával megerősített községi bizonyítvánnyal alá is támasztották igazukat, pontról pontra megcáfolva a? utóbb beírtak cenzusait. A választások 1861-ből csak a nagykanizsai, a zalaegerszegi és a tapolcai választás jegyzőkönyve maradt ránk.

28 A választások napját a központi választmány — nem minden célzatosság nélkül — március 15-ben állapította meg. Kanizsán közUo. -ZML. közp. vál. jkv. 1869. március 16. 2tí

Uo. ZML. közp. vál. jkv. 1872. június 13. 2Á A fennmaradt, aránylag csekély számú választási jegyzőkönyv a képviselőválasztásoknak csupán vázlatos ismertetését teszi lehetővé, így például 1872-ből egyetlen választás lefolyását sem ismerjük, csak a győztesek neveit.