Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Balogh Elemér: Országgyűlési választások Zala vármegyében
BALOGH ELEMÉR ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK ZALA VÁRMEGYÉBEN 1861—1872 Választási előkészületek, összeírások 1861. február 9-én hosszúra nyúlt, kényszerű várakozás 1 után ült össze a megye újonnan megalakult állandó bizottmánya. 2 Ismertetésre került a Helytartótanács által a képviselőválasztások előkészítésére és lefolytatására kibocsátott választási szabályzat, mely az 1848. V. tc. rendelkezéseit vette ugyan át, több ponton azonban eltért attól. Nagy felzúdulást váltott ki a szabályzat azon rendelkezése, amely az országgyűlés helyét Pestről Budára helyezte. Kimaradt a választójogi törvény 1. §-ának egy lényeges megállapítása, mely szerint „Politikai jogélvezet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni a jelen országgyűlés hivatásának nem erezhetvén...", bár a „régi jog" érdemi szabályai érintetlenül maradtak az aktív választójog körében. A passzív választójogi feltételekre nézve ugyanakkor elmaradt az a korábbi követelmény, hogy az aktív választójoggal rendelkező legalább 24 éves polgárok közül csak az választható, aki „a törvény azon rendeletének, miszerint a törvényhozás nyelve egyedül a magyar, megfelelni képes". Végül a választási munkálatok felügyeletét sem a belügyek minisztere végezte, hanem a Helytartótanács. A szabályzat felolvasása után az állandó bizottmány megválasztotta tagjai sorából a Horváth Vilmos másodalispán vezette központi választmányt, melynek február 15-i ülésén hozott határozata — a választó jogosultak összeírását meggyorsítandó — a korábbiaktól eltérően kerületenként nem egy, hanem két küldöttség működését írta elő. Az egy kerületen belül ténykedő öszszeírók maguk között osztották fel a helységeket, s február 25-én el is kezd1 A „hosszúra nyúlt, kényszerű várakozás" kifejezés elsősorban a 12 esztendőnyi önkényuralmat foglalja magában, de utal egyben arra az egyedien zalai körülményre is, miszerint az Októberi Diploma után Zalában a Muraköz vissza nem csatolása miatt halogatták — a megyék többségével ellentétben — az alakuló közgyűlés egybehívását. -Első népképviseleti választójogi törvényünk, az 1848:V. tc. szerint öt választási ciklusban: 1848-, 1861-, 1865-, 1869- és 1872-ben folytak országgyűlési választások. A szerzőnek az 1848. évi zalai választásokról szóló tanulmánya megtalálható a Zalai Gyűjtemény 1986-ban megjelent 25. kötetében. Jelen dolgozat a további négy ciklus választástörténetét tárgyalja.
