Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Bánffy Eszter: A Balaton—Lasinja kultúra gödrearódról
fedett, feltöltése pedig égetett emberi csontokat és kerámiatöredékeket tartalmazott. A lengyeli-kultúra III., végső szakaszának lelőhelyén, Veszprém—Felszabadulás útról került elő egy apszisos ház, amelynek alapárkában egy hat éves gyermek csontváza feküdt. 8 E lelet alig lehet valamivel idősebb, mint a Homoki-dűlői gödör anyaga. A későneolitikum idején a Balatontól keletre főleg nagyobb, rendezett temetők fordulnak elő (Zengővárkony, Aszód), a közép-európai neolitikum végén azonban igen általánosan elterjedt volt az a szokás, hogy gödörbe halottat, vagy csak egyes emberi csontokat temettek. Különösen jellemző ez a morva festett körre, ahol nem ismerünk temetőt, 9 csak egyes sírokat, ill. a telephez tartozó gödrökben elszórt embercsontokat. 10 A Felvidéken, Kelet-Szlovákiában és Morvaországban is számos helyen került elő gödörből emberi csontváz a Lengyeli-kultúra és a morva festett kerámia kultúrájának lelőhelyein. Brancon, a Nyitra-Brodzany ill. a Ludanice-fázisba tartozó telep és temető területén tárták föl a 271. gödröt, amelybe fejjel lefelé egy gyereket dobtak, 11 egyébként a házak közelében 14 áldozati gödör volt. Mlynárce lelőhelyen több gödörben voltak elszórt csontok kerámiatöredékekkel együtt, 12 s ugyanez mondható még számos lelőhelyről. 13 Nem ismeretlen ez a hagyomány a „Stichband"-kerámia elterjedési területén sem. lí A lengyeli és morva festett kerámia köréből Ausztria területén is akad hasonló szokásra példa, de ugyanígy kultikus célú részleges temetkezésre is. Az alsóausztriai Poigenben előkerült egy, a Lengyeli-kultúra korai fázisába keltezett gödör, amelyben négy emberi koponya feküdt a nyugati oldalon és egy szarvasagancs. Mellettük cserepek, patics, állatcsontok és hamu. 15 Hasonló szórványos sírokat említ Ruttkay E. Bisamberg-Parkring, Eggendorf-Zogeldorferstr. és Bernhardstal lelőhelyekről. 10 A Dunántúltól délre a Sopot körben nem találtam említést hasonló szokásra, bár ez lehet a jelenlegi ismeretek hiányossága is. 17 A vele részben egyidejű Vinca kultúra területén azonban nem ismeretlen, bár telepeivel ellentétben temetkezési szokásairól kevés tudható: az összesen két ismert te8 RACZKY P.: A Lengyeli-kultúra legkésőbbi szakaszának leletei a Dunántúlon. (Arch. Ért. 101., 1974.) 187—189. p. 9 PODBORSKY, V. : Soucasny stav vyskumu kultury s Moravskou malovanou keramikou. (Slov. Arch. 18, 1970.) le Brudek (Snëhotice): KOgTURIK, J.: Die Lengyel-Kultur in Mähren. (Studie Arch. 6, Brno, 1972.) 23—25. p., Cezavy (Blucina), Unicov, Hluboké Masűvky: KOSTURIK, J.: i. m. 23—25. p. 11 VLADÄR, J.: Frühäneolithische Siedlung und Gräberfeld in Branc. (Studijne Zv. 17, 1969.) 497. p. és köv. 12 NOVOTNY, B.: Luzianka skupina a poíiatky malovanej keramiky na Slovensky. (Bratislava, 1962.) 162—163. p., 221—222. p. ''NOVOTNY, B.: i. m. 162—163. p., 221—222. p. u ZÁPOTOCKÁ, M.: Die Stichbandkeramik zur Zeit des späten Lengyelhorizontes. (Studijne Zv. 17, 1969.) 541—545. p. ü BERG, F.: Ein neolithisches Schädelnest aus Poigen, NO. (Arch. Austriaca 19—20, 1956.) 70—76. p. 16 RUTTKAY, E. : Das Neolithikum in Niederösterreich. Forschungsberichte zur _ Ur- und Frühgeschichte Nr. 12. (Wien, 1983.) 17 Temetkezési szokásról is alig tesz említést monográfiájában Dimitrijevic, St.: Sopotska—Lendelska kultúra. (Zagreb, 1968.)
