Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Feiszt György: Fejezetek a Gersei Pető család történetéből

A Gersei család birtoktörténetének Árpád-kori fejezetét vizsgálva még nem időszerű, de az arra vonatkozó oklevelek kis száma miatt nem is lehet különbséget tenni a majdani családok birtokai között, ezért ebben a korszakban csak a Nádasd nemzetség „Gersei ágának" birtokviszonyairól beszélhetünk.

50 Csapó comes birtokügyét már tárgyaltuk.

57 Testvére özvegyének hitbérét András comes 1275-ben fizette ki.

58 Andronicus és Lőrinc 1260-ban beleegyeztek, hogy az apjuk által eladott sári birtokot és malmot egyedül öccsük váltsa vissza.

59 Andronicus Lőrinc beleegyezésével Mogyorósd egyharmadát Andrásnak eladta 1272-ben.

60 Somogy vármegyei Torvaj nevű birtokával kapcsolatban egy érdekességet kell megemlítenünk. Ezt a birtokot András 1274-ben Benedek esztergomi választott érsektől kapta.

61 Ugyanezen Torvaj 1286-ban már Németi Buda fia Miklós tulajdona volt, aki szintén eladta annak a Hídvégi Andrásnak, akinek unokáját valamikor a XIV. sz. közepe táján Gersei Pető fogja majd feleségül venni.

02 így a birtok a házasság révén ismét a Gerseiek birtokába került. András comes Páh nevű birtokát ellenségei többször feldúlták,

03 ezért zálogba adta Pécz Lukács zalai ispánnak.

64 Péter Andronicus fia 1292-ben és 1293-ban gersei és alsári birtokrészeit András comesnek eladta Mogyorósd egyharmadáért, ezt viszont a Darados családnak adta tovább.

65 1294-ben Szindafölde nevű birtokát örök áron értékesítette.

00 Márk, Lőrinc fia, 1293—97 között hozzájárult Mogyorósd elidegenítéséhez, majd az őt illető harmadot eladta.

67 Az a tény, hogy akár töredékbirtok elidegenítéséhez is szükséges volt még az unokatestvérek beleegyezése is, jól mutatja mennyire egységesen kezelték a nemzetségi birtokot a XIII. sz.-ban. András, László és Dénes 1292—1297 között Gerse és Mákfa valamint Szindafölde falvakban szereztek birtokokat. Mogyorósdot eladták, de a Zalában lévő Páh községet visszaváltották.

68 5G A Gersei család elnevezés ebben az időben úgy Lőrinc, mint András utódaira használható. A Gersei Pető névhasználat viszont már csak Lőrincnek Petőtől származó utódait illeti meg. Ezért véleményünk szerint Szántó Imre tévesen használja a Gersei Pető Margit nevet a pápóci prépostság alapítójára. (SZÁNTÓ Imre: Hévíz története. I. Bp. 1976. 74. sköv. o.) Margit, mint unokatestvér a Pető nevet sohasem használta, az oklevelek csak mint László leányát említik. 57 V. ö. l.jegyzet a családi kapcsolatokat lásd a családfán. 58 H. O. VIII. 441. p. 59 H. O. V. 33. p. 00 H. O. VIII. 441. p. András comes politikai pályafutása kapcsán már volt szó birtokszerzeményeiről lásd 3—6. jegyzetben is. 01 H. O. VI. 202. p. 62 H. O. VI. 320. p. ZS. O. II. 3527. 03 Árpádkori Üj Okmánytár. Közzéteszi Wenczel Gusztáv, I—XII. (Pest, 1860. — Bp. 1874.) IX. 353. p. 04 H. O. VI. 346. p. Lásd részletesen KARÁCSONYI i. m. 390—393. p. 65 H. O. III. 43. VI. 400. p. eG H. O. VI. 411. p. Péter utód nélkül halt meg. A. O. I. 231. 375. p. 67 H. O. III. 44. p. 46. p. VIII. 322. p. 68 H. O. III. 43. p. IV. 84. p. VI. 400. p. 411. p. VIII. 367. p. Zala I. 110. p.