Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Feiszt György: Fejezetek a Gersei Pető család történetéből

Mégis a feljebbjutás legfőbb akadályát abban véljük felfedezni, hogy a Gersei Petők sem Zsigmond, sem pedig a Hunyadiak idejében nem találták meg az utat a ligák egyikéhez sem. Hiába rendelkeztek szinte az egész XV. sz.-ban Vas és Zala vármegyék felett bírói hatalommal, hiába szereztek meg gazdag birtoktesteket, hiába építettek várat, mindez kevés volt a tényleges bárók közé emelkedéshez. 1417-ben említi először oklevél a Vas vármegyei Mihályfalva possessioban felépített Márványkő várat.

37 Gersei Pető János halála (1423) után még tovább növekedett a család birtokainak nagysága. Zsigmond a hűséges alattvaló halála után annak címeit és rangjait vasi és zalai főispánságát fiai, László és Pető között megosztotta.

3,8 A két Gersei Pető fiút kíséretébe vette és ők hűségesen végigkísérték egész Európán. Egy 1435-ben kelt oklevélben Zsigmond felsorolja érdemeiket: „vitézül harcoltak az eretnek husziták ellen, elkísérték királyukat a római és milánói koronázásokra, győzelmesen harcoltak az ellenséges firenzeiekkel és részt vettek az egyházszakadást megszüntető bázeli zsinaton."

39 Birtokaik nagyságára jellemző adat, hogy a telekkatonaság bevezetésekor (1435) Gersei Pető Lászlónak a husziták elleni seregbe 50 lovast kellett kiállítania.

40 Nem sokkal Zsigmond halála előtt zálogbirtokként megkapták a zalai Rezi és Tátika várát ezek tartozékaival együtt, melyekhez Keszthely és (Zala)Szántó mezőváros is tartozott.

41 Zsigmondot veje Habsburg Albert követte a trónon. Tőle uralkodásának rövid ideje alatt a Gersei Petők minden jelentős birtokukra új adományt kaptak. Így Vasvár városára valamint Rezi és Tátika várakra is.

42 Albert hirtelen halála után a bizonytalan politikai helyzetben a Gersei Petők a Jagelló Ulászlót megkoronázó párthoz csatlakoztak. Ezért hűtlenség címén Erzsébet királynő vagyonuk jelentős részét Ciliéi Ulriknak és familiárisainak adományozta.

43 Az Ulászló párt felülkerekedésével anyagi helyzetük ismét megszilárdult. Veszteségeikért 1440-ben háromszáz aranyforintot,

44 majd 1441-ben Vas és Zala vármegyék „kamara haszna" adóját kapták kárpótlásul.

45 Ezzel párhuzamosan minden birtokukra új adománylevelet is kaptak. I. Ulászlónak a várnai ütközetben történt szerencsétlen halála után a Gerseiek a megyei életbe szorultak vissza. Régi riválisaik a Ciliéi párt Szécsi János és Rozgonyi János elfoglalták birtokaikat úgy, hogy kemendi várukból 37 Zala II. 408. p. Minthogy a királyi építési engedély 1401-ben kelt, az eltelt időből is látható, hogy a várépítés még egy újgazdag családnak is nagy anyagi megterhelést jelentett. 38 SZABÓ Dezső: A Hg. Festetics család keszthelyi levéltára. (Levéltári Közlemények, 1926. 88. p. A továbbiakban: Szabó). 39 Vas megyei Levéltár, Dl. 1143. 40TÓTH SZABÓ Pál: A cseh huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. (Bp. 1917. 131. p. v. ö. C. D. VII. 263—268. p.) 41 BÉKEFI Rémig: A balatonmellék egyházai és várai a középkorban. (Bp. 1907. 300—301. p. A továbbiakban: Békefi). 42 Uo. 43 Zala II. 502. p. 44 Dl. 92908. Közli MÁLYUSZ Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. (Századok. 1957. 9. p. A továbbiakban: Mályusz). tó HOLUB 466. p.