Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Feiszt György: Fejezetek a Gersei Pető család történetéből
volt, katonaként részt vett Nagy Lajos itáliai hadjáratában és itt tanúsított vitézségéért új birtokadományt kapott. 10 A Gersei Pető család társadalomban elfoglalt helyét illetően tudnunk kell, hogy a XIII—XIV. sz.-ban nemcsak a Gerseiek, hanem a Nádasd nemzetségből mások is különböző nagyurak familiárisai lettek. András comessel együtt szolgálta István ifjabb királyt Darabos Imre is. Ő volt az, aki István feleségének és gyermekének elfogatásakor a kiszabadulást meghozó tárgyalásig közvetítő szerepet játszott. 17 A feudális anarchiában lévő országban a fegyveres szolgálatot teljesítők szerepe döntő jelentőségű volt. Ismeretes, hogy az Árpád-házi királyok uralkodásának végén még a külső háborúkat is sok esetben vívták nagybirtokosok fegyveres famíliájukkal. De nemcsak az ország határán túli harcokban, hanem a belső csatározásokban is a familiárisok adták a bárói hatalom fegyveres alapját. Mint arra Fügedi Erik rámutatott: „a famílián belüli hierarchia élén a castellanust látjuk. A várnagyok szerepe döntő fontosságú volt a bárói birtokon, mert a nagyúr, távollétében csak feltétlenül hűséges, katonailag is képzett emberre bízhatta egész birtokát, várát és abban minden összegyűjtött vagyonát." 18 Éppen ezért figyelemreméltó, hogy Gersei Pető mindhárom fia várnagyként szolgált a Zsigmond-kor elején. Tamás Garai familiárisaként Kőszeg 19 és Csesznek0 parancsnoka, György Ilsvai Lesták embere Saskőn 21 és Pannonhalma-Szentmártonban,2 János pedig Győr castellanusa. 25 A Gersei Petők szolgálataikért több birtokadományt kaptak uraiktól és így a XV. sz. elején már a tekintélyes vagyonú középnemességhez tartoztak. Az a jó kapcsolat, amely a Gersei Petőknek Zsigmond kegyét uralkodásának egész idejére biztosította, feltételezhetően még 1386-ra nyúlik vissza. Ekkor ugyanis a győri egyességben — mely Venczel király közvetítésével jött létre — az akkor még őrgróf Zsigmondnak zálogként biztosították Vas vármegyét néhány más határszéli birtokkal egyetemben. Oklevelek bizonyítják, hogy a megyei nemesség már ekkor megtalálta a kapcsolatot Zsigmonddal, aki adományait koronás királyként is helyben hagyta. 24 Ettől függetlenül a Gersei Petők előrejutásában Garai pártfogása is szerepet játszhatott. A főúri birtok jelentőségét a vár adta meg. A várépítéshez szükséges engedély megszerzése minden meggazdagodott feudális úr dédelgetett vágya volt. Amikor a Gersei Petők 1401-ben Zsigmondtól megkapták a várépítési engedélyt, 25 képletesen szólva egy határvonalat léptek át a nemességi rétegekben, eljutottak a nobilestől a proceresig. 26 16 H. O. V. 130. p. "KARÁCSONYI i. m. II. 390—393. p. 18 FÜGEDI Erik: Vár és társadalom a 13—14. sz-i Magyarországon. (Bp. 1977. 47. p.) 19 HÁZI Jenő: Sopron szab. kir. város története (Sopron, 1921. I— II. I— 246—247. p.) 20 ZS. O. I. 5163. 21 ZS. O. I. 1480. 1590. 22 ZS. O. I. 2247. 23 ZS. O. II. 7788. 24 ZS. O. I. 347. Az örökösen pénzszűkében lévő Zsigmondnak valószínűleg a Gersei Petők és a Monyorókeréki Ellerbachok adtak kölcsönöket, melyeket a király bőkezűen honorált a későbbiekben. 25 ZS. O. II. 947. 26 FÜGEDI Erik: a 15. sz-i arisztokrácia mobilitása (Bp. 1970.) 10. p. (továbbiakban: Mobilitás).
