Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

kolostor) jelentős kereskedelmi útvonalak mellett, mezővárosi irányba haladó településeken létesültek. A pálos remeterend kolostorai a rend jellegéből következően a településektől elhúzódva, általában zárt völgyekben épültek. Annak ellenére, hogy Nyugat—Zala tájai alapvetően nem különböznek a pálosok által kedveltekétől,

53 itteni hiányuknak az okát, egyrészt az eltérő gazdasági környezetben kereshetjük, másrészt abban, hogy a mezővárosok létrejöttét támogató földesuraknak nyilvánvalóan olyan rendek letelepítése volt az érdeke, amelyek révén a városi fejlődés talaján megjelenő eretnek mozgalmakat féken lehetett tartani. Ezen az alapon valószínűnek látszik a koldulórendek zalai elterjedése és a gazdasági fejlődés közötti összefüggés. A XV. század második felében a ferencesek ha új kolostort nem is építenek a Balatontól északra, itt is elterjednek az elhagyott pálos kolostorok birtokbavétele útján. Megvizsgálandó továbbá a koldulórendi kolostorok és a gazdasági fellendülés talaján a XV. században újból meginduló zalai mezővárosi és falusi templomépítkezések közötti összefüggés. Természetesen számolnunk kell ezen kolostorok építészeti hatásával, és azzal is, hogy a ferencesek között mesteremberek is voltak, akik személyesen részt vehettek ezekben a munkákban.

:/l Erre a kérdésre csak a további régészeti feltárások adhatnak választ, gazdagítva ismereteinket a mindmáig kevésbé ismert zala késő későközépkori építészetről. LÁSZLÓ VÁNDOR: DIE MITTELALTERLICHEN BAUNDENKMÄLER DER FRANZINSKANER IM KOMITAT ZALA (Zusammenfassung) Im Mittelalter war in Zala der weitverbreiteste Orden der Franziskanerorden. Zwischen dem Jahre 1248 und dem XVI. Jahrhundert wurden sieben Klöster erbaut, in der zweiten Hälfte des XV. Jahrhunderts übernahmen sie auch Paulinerklöster. Trotz alledem kam es noch zu keiner zusammenfassenden Bewertung, zur Prüfung ihrer bautechnischen Wirkung. Der Autor versucht dies nun aufgrund der bisherigen Daten, sowie seiner neueren Forschungen. 5;i

HERVAY Ferenc: A pálos rend elterjedése a középkori Magyarországon. Mályusz Elemér emlékkönyv, Bp., 1984. 170. 1. 54 GUZSIK Tamás: Későgótikus „pálos" műhelyek Magyarországon. Építés- és Építészettudomány, XV. Bp., 1983. A szerző pálos műhelyek létét igyekszik bizonyítani. Többek Között a nagyvázsonyi építéshez kapcsolja a kőkúti kolostor átépítését (Salí'öld), Zalaszántó, Zalaszentmihály templomát. Kérdés, hogy az egyetlen nagyobb pálos építkezés, szemben az ugyanezen időben épülő három környékbeli obszerváns ferences kolostorral, — ilyen nagy területen tudott-e hatást gyakorolni? A ferences kolostorok részletformáinak ismerete nélkül ezeket egyenlőre „pálos" műhelyekhez kapcsolni merésznek tűnik. (Megjegyezném, hogy a zalatárnoki templom ablakai és a zalaszentmihályi ablakok között az összefüggés nyilvánvalóbb, mint a Nagyvázsony—Zalaszentmihály kapcsolat).