Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében
ferencesek a templomot érintetlenül hagyták, a kolostort azonban 1723—30 között teljesen átépítik. A XIX. század elején a kolostort ekkor megkapó premontreiek újabb átalakításokat végeztetnek. A múlt század végén a kolostor utcai homlokzatát eklektikus stílusban átépítik. 1878-ban a templom homlokzata elé hatalmas, oda nem illő tornyot emelnek. Magának a templomépületnek a legnagyobb mérvű átépítésére hosszas nekikészülődés után 1896-ban került sor. Ekkor a kor elveinek megfelelő „restauráláson" esett át, amelynek terveit Sztehló Ottó készítette. A purista „restaurálás" során eltávolították barokk berendezését, új neogót karzat és berendezés készült. 1904-ben a templom leégett, ekkor belsejét is újrafestették. 20 1974-ben a templom szentélyében gótikus falképek kerültek napvilágra. 21 Ez indította el azt az új restaurálást, amely részleges régészeti kutatással járt együtt. 22 Ennek munkálatai 1984-ben fejeződtek be. Helye: A keszthelyi ferences templom és kolostor a mai napig áll a Fő téren, temploma lényegében az eredeti formájában, a kolostorépület nagymértékben átalakítva, vakolata alatt középkori részleteket őrizve. (2. kép) IV. Kanizsa (Ma: Nagykanizsa) Építése 1418-ban kezdődött, és 1423-ra készült el a marianus ferencesek Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kolostora. Alapítója Kanizsai János soproni főispán volt. 1436-ban már közgyűlést tartottak itt a ferencesek. 1484-ben Kanizsai Miklós a pápától hét évre szóló búcsúengedélyeket szerez a kolostornak, ezeket azonban egy év múlva visszaélések miatt visszavonják. 1533 után a kolostornak nincs írásos említése. 23 Helye: A kanizsai kolostor pontos helyének kérdése a mai napig tisztázatlan. Egyes vélemények szerint a XVIII. század elején épített új ferences rendház áll a helyén, más feltevések szerint a vár területén keresendők maradványai, ami valószínűtlen. Helyének tisztázása a régészeti kutatás feladata lesz. V. Szentgrót (Ma: Zalaszentgrót) A kolostor alapításának ideje teljesen bizonytalan. Első írásos adat, ami meglétére utal, 1492-ből származik, 24 de a ferences kolostorok jegyzéke csak 1516-ban említi először. 25 Alapítóját az ebben az időben itt birtokos Szentgróti és Hagymási családok tagjai között kell keresnünk, de ugyanilyen joggal kereshetjük az alapítók között a Szentgrótival rokon Béri családot is. 20 KOPPÁNY Tibor, Péczely Piroska, Sági Károly: Keszthely. Bp., 1962. 75—91. 1. 21 PROKOPP Mária: A keszthelyi plébániatemplom gótikus faliképei. Építés- és Építészettudomány, X. 1980. 367—386. 22 Régészeti Füzetek I. Ser. I. No. 36. 1982. 120. 1. és uo. 1983. 103. 1. 23 KARÁCSONYI: i. m. I. 118—119. 1., és Halis István: A ferenc rend kanizsai zárdája. Nagykanizsa, 1899. 24 HOLUB József: Zala megye története a középkorban III. A községek története. Kézirat. Göcseji Múzeum. Zalaegerszeg, Adattár 83. 25 KARÁCSONYI: i. m. II. 173. 1.
