Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Müller Róbert: Kora-középkori szövőszék rekonstrukciója Zalaszabar—Borjúállás szigtről
vezetik a nyüstökön és a bordán.'' 22 Elképzelhető tehát, hogy a felső hengert helyettesítő rúdra erősítve ez a faragvány a láncfonalak összegabalyodását volt hivatva megakadályozni. A szövés folyamán tehát a szorosan kifeszített láncfonalak vegigcsúsztak az árkocskákon, és a tartósabb használat következtében előidézhették a kopást. Meg kell még említenünk, hogy darabunk nem egyedülálló. Egyáltalán nem tekinthetjük véletlennek, hogy a Nitra—Martinsky vrch lelőhelyen (a Borjúállás szigeti lelőhellyel egyidős települést és 9—12. századi templomot tártak itt fel) került elő egy ugyanilyen agancs faragvány töredéke, 23 hisz a mi településünk lakói is feltehetően főleg nyugati szlávok lehettek. Összegezve az elmondottakat. A Borjúállás szigeti agancsfaragványt véleményünk szerint fonalak átvetésére, elosztására, rögzítésére használhatták csak, tehát szövőszék alkatrésze volt. Feltételezzük, hogy függőleges rendszerű szövőszékhez tartozott a nyüstrúdra erősítve, esetleg a felső henger helyén a láncfonalak elosztására szolgált. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy ilyen alkatrésszel csak a koraközépkori Kárpát-medencei szláv szövőszékek egy része rendelkezett, és a későbbi évszázadok során egyszerűbb megoldások szorították ki a használatból. IRODALOM: Egy tiszántúli szőrtarisznyás műhely. Népr. Ért. 37 (1955) 191— 213. A szőrtarisznyás mesterség Dunántúlon. Ethn. 42 (1931) 165— 169. Lábítós szövőszék az Árpád-kori Magyarországon. Magy. Tud. 64 (1957) 309—329. Der Trittwebstuhl im frühmittelalterlichen Europa. Acta Hist. 8 (1961) 107—136. A bodrogközi függőleges szövőszék rekonstrukciója. Népr. Ért. 36 (1954) 195—199. DOMONKOS O. EBNER S. ENDREI W. 1957. ENDREI W. 1961. SZOLNOKY L. 22 DOMONKOS O. 200. 23 Kétszer is közölték ugyanazt a felvételt (CHROPOVSKY, B.: Vyvoj a stav archeologického vyskumu doby vel'komoravskej. Slov. Arch. 19—2 (1971) 592. 15. ábra; UÖ.: Slovensko na úsvite dejin. Bratislava, 1970. fényképes tábla), de magát a tárgy leírását, lelőkörülményeit nem ismertették. Az elsőként említett tanulmányban földbemélyített veremházak fényképét is közli a szerző, így valószínűsíthetjük, hogy a mi példányunkhoz hasonlóan településről származik. Az utóbb említett mű 164. oldalán a csontból készített tárgyak felsorolása során közelebbi meghatározás nélkül szövőszék alkatrészt is említ a szerző a fényképen látható ár, fésű, tűtartó mellett, így nyilvánvalóan erre a töredékre gondolhatott. A fényképen szereplő többi tárgy alapján a nyitrai példány szélessége és bordáinak sűrűsége megegyezgetett a mi darabunkkal.