Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Petánovics Katalin: A Zala megyei múzeumok néprajzi gyűjteményeinek elemzése.
gyéren adatolt gyűjteményi darabok száma. Mert az az igazság, hogy bármilyen szép és értékes a Balatoni Múzeum gyűjteménye, a régi anyag tudományos igényű használhatósága csekély. Gaál Károly valószínűleg kartonozta az általa gyűjtött tárgyakat, mert találtunk néhány leírókartont, de ez elenyésző. A többi elkallódott. 1964-ben kerültem Keszthelyre, azóta megszakítás nélkül itt dolgozom. Igyekezetem az volt, hogy kiegészítsem a hiányosnak ítélt fontos gyűjteménycsoportokat, s az 1970-ben készült 10 éves kutatási tervben kitűzött feladatokat a lehetőségekhez mérten teljesítsem. A Balaton közelsége magyarázza, hogy a múzeum halászati anyaga igen gazdag. A nagyhalászat és a kishalászat teljes eszközkészletét, s annak szám1alan változatát tartalmazza. 1:í A földművelés, a szőlőművelés és feldolgozás eszközei, a sümegi fazekasok, kályhások anyagával teljesebbé váló kerámiagyűjteményt, valamint a textil gyűjteményt emelném ki, amely jelentőségében és számszerűségében is említést érdemel. Kiemelkedő értékű a múzeum betlehemes anyaga, az orvvadászattal kapcsolatos tárgyak, s a szép faragások: faragott hátú székek és pásztorfaragások. Törekvéseink közé tartozott, hogy egy-egy kutatási témát sokoldalúan körüljárhassunk: írásban feldolgozzuk, tárgyi anyagát összegyűjtsük és kiállításban bemutassuk. Ezt csak részben sikerült megvalósítani. 1 '' Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a Balatoni Múzeum néprajzi anyaga felöleli gyűjtőterületének anyagi kultúráját, — s bár kisebb súllyal, de szokásait is — és az utóbbi évtizedek adatolt gyűjtései némiképpen elősegítik a régi anyag tudományos használhatóságát is. A feldolgozó munkában pedig a legfőbb helyet a 1 ' : Sági János számos levelet írt a főszolgabírónak, hogy az elkobzott orvhalász- és orvvadász eszközöket adják át a Balatoni Múzeumnak. V. ö. : Sági K. i. m. Iß. oldal. JANKÓ János nagy monográfiájának (A Balaton-melléki lakosság néprajza. Bp. 1902.) egyik legjobb, legalaposabb része a balatoni halászat feldolgozása. A halászati gyűjteményt újabban számos olyan hiányzó tárggyal gyarapítottuk, amelyet idős halászokkal, orvhalászokkal készíttettünk el. 14 A múzeumi gyűjteményekhez kapcsolódó fontosabb publikációk. — PETÄNOVICS Katalin: A sármelléki viselet a századfordulótól napjainkig. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 10. 1971.) 315—338. p. — U. Ő.: A vörsi bábtáncoltató betlehem. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 5. 1966.) 303—321. p. — SÄGI János: Keszthelyi és keszthelyi-vidéki regősök, betlehemesek, háromkirály-járás és aprószentek. (Néprajzi Értesítő, 1904.) — PETÄNOVICS Katalin: A népi vadfogás emlékei Keszthely környékén. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 13. 1978.) — U. Ö.: A Balaton-mellék népművészete. (In: Balaton monográfia. Szerk.: Dr. Tóth Kálmán). Bp. 1974. 383—400. p. — U. Ö.: A szőlőművelésről és a halászatról az állandó kiállítás (1967—1980) vezetőjének néprajzi fejezetében. (Vezető a keszthelyi Balatoni Múzeum természettudományi, régészeti, történeti, néprajzi és fürdőtörténeti kiállításához. Szerk.: Sági Károly). Keszthely, 1969. — U. Ő.: „Mesterkedő" takácsok. (Zalai Gyűjtemény, 12. 1979.) 167—178. p. — DOMONKOS Ottó: Egy keszthelyi köteles munkája. (Néprajzi Közlemények, 1958. 4.) 167—224. p. — U. ö.: Fejezetek a nyugat-magyarországi kékfestés történetéből. I—II. Ethn. 1961. LXXII. 200—236. p. Ethn. 1964. LXXV. 121—154. p.
