Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Sirágli Lajos: A dunántúli olajbányászat hároméves terve (Adatok a MAORT történetéhez.

terveztek saját erőből. Anyagfelhasználási tervükben csak tüzelőanyag- és vil­lamosenergia-felhasználás szerepelt. Önköltségcsökkentésként 1948/49. tervév­ben 12 497 000 Ft-ot, 1949/50-ben 18 686 000 Ft-ot ütemeztek, mint az üzem­rezsi csökkentését. A fejlesztési elképzelések irányát jól mutatják a MAORT munkaerőgaz­dálkodási tervében szereplő adatok. A vállalat 1948 januárjában 3360 mun­kást, 90 tanoncot és 575 „értelmiségit" (mérnököt, művezetőt, műszaki tiszt­viselőt és adminisztratív dolgozót) foglalkoztatott. A tervben megjelölték az elképzelésük szerint szükséges létszámot is: ez az „értelmiségi" kategóriában változatlan, a munkásokra vonatkozóan kevesebb, mindössze 2850 fő volt. Erre a szintre 1948 július végéig szándékoztak csökkenteni a munkáslétszá­mot. A terv időbeni haladásával még további létszámcsökkentést láttak szük­ségesnek: 1948/49. tervévben a munkáslétszámot 2565, az „értelmiségit" 371, a tanoncokét 50 főben, 1949/50. tervévben a munkaerő-szükségletet 2200, 297 és 25 főben határozták meg. 27 Hasonlóan a termelési tervhez, ez is ellentmon­dott a központi elképzeléseknek, s a vállalat fokozatos leépítésének irányába mutatott. Ezek az elképzelések, különösen a termelés csökkentésének tervei, meg­valósulásuk esetén súlyos nehézségeket okoztak volna a nemzetgazdaságnak. A termelési terv adatai messze elmaradtak az első tervév szükségleteit (havi 45 000 tonnát) alapul vevő számításokhoz képest, melyek szerint mi­nimálisan 1,4 millió tonna nyersolaj az ország háromévi szükséglete. Figye­lembe véve, hogy a gazdaság fejlődése a nyersolajszükségletet növelő tényező, az eredetileg a hároméves terv egész tartamára a fejlesztések igényei szerint ütemezett 2,4 millió tonnás termelés alapvető kérdése lett volna az ország ter­vezett gazdasági növekedésének. A MAORT termelési terve ennek kielégítésé­re nem látott lehetőséget. A műszaki és termeléstechnikai indokolás a racio­nális termelés bevezetéséhez megalapozottnak látszik, de ezzel szemben ott állt az ország növekvő kőolajszükséglete. Mindenképpen igaz volt az, hogy a termelés szintentartása és növelése csak beruházások révén valósulhat meg. A MAORT azonban a magyar ál­lamtól hitelt nem óhajtott igénybe venni, s újabb Standard-tőkét sem akar­tak befektetni. A beruházásokhoz szükséges pénzt csak egy úton látták elő­teremthetőnek : ha a kormány emeli a kőolaj árát. 1948-ban a MAORT működésének feltételei egyre kedvezőtlenebbül ala­kultak. Az Iparügyi Minisztériumban 1948 elején •— Bán Antal miniszter tá­voztával — pozícióik meggyengültek. Márciusban a vállalaton belül is ked­vezőtlen helyzet alakult ki: a vállalati vezetést támogató Központi Üzemi Bi­zottságot a dolgozók lemondatták, s új tagokat választottak helyettük. 28 A két munkáspárt május—júniusi egyesülése és az államosítások végér­vényessé tették a bekövetkezett változásokat. A MAORT nem került az 1948 márciusában államosított vállalatok közé, de május 8-án az Iparügyi Minisz­térium egy rendkívül széles hatáskörrel rendelkező állami ellenőrt — dr. Szé­27 MAORT 3 éves terve. A létszám csökkentéséhez az Országos Tervhivatal nem járult hozzá. == Németh András: i. m. 296. p. 28 MAORT Heti jelentések 1948. 9. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents