Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Sirágli Lajos: A dunántúli olajbányászat hároméves terve (Adatok a MAORT történetéhez.
termelői és 170 Ft-os eladási ár különbözetét képező tonnánkénti 50 Ft-ot a vállalat köteles zárolt számlán kezelni, melyet a Gazdasági Főtanács engedélyével az általa jóváhagyott beruházásokra használhat fel, hozzátéve az új ármegállapításkor képződő nyereséget és a finomítóktól a tartozások törlesztéseként befolyt összeget is. Ily módon fedezhető ebből a MAORT 46,8 millió forintos beruházási szükséglete. Ezzel együtt a Gazdasági Főtanács a termelés és üzem racionalizálása, a beruházások lebonyolítása érdekében elrendelte: 1. a termelő kutak üzemfolytonosságának biztosítását, 2. a lezárt kutak felülvizsgálatát és lehetőség szerinti termelésbe állítását, 3. a MAORT belföldi beruházási rendeléseinek különleges elbírálását az ipar részéről (mely rendeléseket a jóvátétellel egyenrangúan kell kezelni), 4. a külföldről beszerzendő gépek és felszerelések számára import-könnyítéseket, 5. a mélyszivattyús termelésű kutak üzemzavarainak preventív intézkedésekkel való kiküszöbölését, 6. a rétegnyomásmérések haladéktalan folyamatba tételét, 7. a segédgázas kutak mielőbbi átalakítását mélyszivattyús kutakká, 8. az összes munkamenetek racionalizálását és a teljesítmény-bérrendszer azonnali bevezetését. 8 A vállalat ez ideig nem készített tervjavaslatot. Készültek ugyan az 1947. és 1948. évekre beruházási költségvetések, de a terv igényeinek figyelmen kívül hagyásával. Az első javaslat egyúttal vitatta a Gazdasági Főtanács határozatának végrehajthatóságát. Ez az 1947. augusztus 1—1948. augusztus 1. közt terjedő időszakra kiszabott 540 000 tonnás olajtermeléssel szemben maximum 460 000 tonnát ígért. 9 Az Ásványolajgazdálkodás Miniszteri Biztosához 1947. augusztus 5-én címzett levélben a MAORT tiltakozott a termelés és ellenőrzés előírása miatt: „Van szerencsénk értesíteni, hogy a szerződés alapján nem találunk jogalapot arra nézve, mely szerint a magyar kormány előírhatná a kitermelendő nyersolaj mennyiségét, ha a termelés mértéke egyszer már felülmúlja az ország hazai fogyasztását, és a termelési munkálatoknál, valamint a termékek feletti rendelkezésnél csak annyiban köteles a MAORT az illetékes hatóságok kívánságainak megfelelni, amennyiben saját érdekeinek kára nélkül teheti. Ügyszintén nincsen jogi lehetősége a szerződésből kifolyólag annak sem, amely ily természetű ellenőrzés elrendelésére feljogosítaná a magyar kormányt, vagy kötelezhetné a vállalatot az ellenőrzés költségeinek viselésére." 10 Ennek ellenére hajlandónak mutatkoztak az előírt termelés biztosítására, ha a magyar 8 Az Iparügyi Miniszter levele a MAORT-hoz, melyben a Gazdasági Főtanács 5.915/1947. sz. határozatát közli. = MOIM Arch. — Papp Simon iratai 49/12. 9 Megjegyzések az 1947. VIII. 1—1948. VIII. l-ig terjedő időre tervezett 504 000 t, illetőleg 540 000 t nyersolajtermelésre vonatkozóan. == Németh András: idézett műve (i. m.) 222—225. p. 10 P. Ruedemann levele Gombosi Zoltánnak, 1947. aug. 5. (MOIM Arch. — Papp Simon iratai 49/4.) Megjegyzendő, hogy az ország hazai fogyasztását még ekkor is az 1938-as szint szerint mérlegelte a vállalat.
