Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Szakács László: Az erdők állami tulajdonba vétele Zala megyében

Az erdőgazdálkodáshoz feltétlenül szükség volt, a fogatgazdaság miatt — az erdőkhöz tartozó — szántókra, rétekre, és az alkalmazottak illetményföldjeire is. Ez ellen a parasztság —• mivel kevés felosztható föld volt — igen heves támadást indított, és sok helyen hozzá is nyúltak az erdészeti kiegészítő területekhez, sőt erdőket is osztottak fel.

60 Az erdészek illetményföldjei és a2 erdők kezeléséhez szükséges takarmányföldek védelmében Veres Péter is szót emelt.

61 Az erdészek tiltakoztak a felosztás ellen, de ez nem a régi birtokos érdekét szolgálta, nem a földreform szabó tálasa, nem politikai, hanem szakmai ügy volt. Példa erre a patakvölgyek mentén húzódó keskeny — néha több km hosszú, 25—50 m széles — rétek felosztása, amely zavarta volna az erdőgondnokság munkáját és az erdők védelmét. A felosztott erdőkért a tiltakozás, vagy a kisebb erdők államosításáért való harc a nagyüzemi állami erdőgazdaság megteremtése érdekében folyt. Ez szakmailag és a rendeletek szerint is helyes lépés volt.

62 Vas megyében is hasonló viták voltak.

6,1 A földosztó bizottságok által igényelt, illetve kiosztott erdők és az erdőkhöz tartozó egyéb területek összesen 4229 kh 796 •-ölt tettek ki. Ebből 636 kh 435 rj-öl volt az erdő, a többi szántó, rét, legelő, szőlő és gyümölcsös, ház és udvar volt.

6

'

1 Az állami tulajdonba vételkor igen sok kitűnő szakértői vélemény készült, megokolva, hogy miért is kell köztulajdonba venni az erdőket. Egy ilyenből idézünk: ,,A földreform során az erdőket azért juttatták állami tulajdonba, mert a magyarországi magán erdők átlaghozadéka 0,7 m

:i

, a külföldi 2,5—3,0 m

3-es hozadékkal szemben. Országos érdek tehát, és az újjáépítés alapja, hogy végre ezen területek olyan kézbe kerüljenek, amely hivatva van a rendszeres és szakszerű vezetésre, és biztosítani fogja, hogy országunk évi faszükségletét saját állami erdőből a lehető legnagyobb mértékben fedezné."

65 Már a jövőbe mutatott Barlai Ervin, amikor az alábbiakat mondta: „Magyarország erdősültsége 12%. Általános birtokpolitikánk rá fog jönni arra, hogy nemzetgazdasági szempontból kívánatos az, hogy azokat a mezőgazdasági területeket, amelyeken nem kielégítő a termelés eredménye, az erdőkhöz kell csatolni, mert ahhoz, hogy fában önellátók lehessünk, legalább 20% erdősültség szükséges."

66 Zalában a sok erdő miatt kevés felosztható föld volt. Példaként hadd idézzük Bárszentmihályfa esetét, ahol a község területe 4018 kh volt, ebből erdő 2323 kh — több mint fele —, szántó a 735 lakosra csak 569 kh.

67 A tárgyilagosság miatt el kell ismerni, hogy a nagybirtok szorítása olyan nagy volt bC ZML. Ef. 1945. 471—820., 435, 127, 1056, stb. Igen sok dokumentum. BÉLI József is bőven idéz: 77—78, 133—166, 163 stb. 61 ÜMKL. 1945. 80. 458. b2 BELI: 134—5. p.; VARJÚ: 174. p.; KIRÁLY: 4. p. BÉLI József és VARJÚ Ákos nem tartja helyesnek. DONATH Ferenc szerint főleg Zalából érkeztek panaszok az erdészek ellen. a3

SZOVJÁK: 215. p. 6i

ZML, Eig. 1946. 1713. 00 ZML. Er. 1945. 37. Dreiszinger Gyula szakvéleménye 1945. X. 24-én. A magánerdők hozadéka 0,5 m

3

, az állami erdőké 2 m

3 volt. Bedő Albert 3. köt. 107. p. m ZML. Eig. 1945. 899. Eig. értekezlet jegyzőkönyve Budapesten. 6V

ZML. Ef. 1946. 478.