Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Szakács László: Az erdők állami tulajdonba vétele Zala megyében
többsége. Az állami erdők sűrűsége Zala és Borsod megyében a legnagyobb a 3. 4 számú melléklet szerint. 40 1946-ban a MÁLLERD, az eddigi állami tulajdonba vett erdőkről részletes statisztikát készített. Az országos adatokkal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a fenyők aránya Zalában 14,1%, az országos átlag 5,6%. Az, akác Zalában 6,1%, míg az országban 14,5%. A tölgy aránya kevesebb, de a bükké ugyanannyival több. Az élőfakészlet — 8 206 016 m 3 — Zalában a legnagyobb. 47 Ez arra utal, hogy a zalai erdők minősége meghaladta az országos átlagot. Az átvett fahasználat. Az egész országban is és Zalában is három évi fatömeget vágtak le 1945-ben az újjáépítéshez. 48 Háromféle termelés folyt: a régi birtokosé 1945. X. 31-ig (esetleg hosszabbítást kérhetett), a magáncégek fakitermelése és az új állami termelések, amelyek Zalában már 1945-ben megközelítették a kitermelés 50%-át, míg az országos átlag ezt 1948-ban sem érte el. 49 Az erdőművelés tekintetében meg kell említeni az átvett zalai erdők erdősítési hátralékát, amely jóval alacsonyabb volt az országosnál. Itt kell szólni az erdőkkel együtt államosított természetvédelmi és védett területekről, amelyek az erdőigazgatósághoz tartoztak: a Kisbalaton, Zalacsányban díszkert, Tófejen öreg cserfa, a csobánci és a szigligeti várrom, a diszeli ősbükkös, Pusztaszentlászlón és Söjtörön Deák Ferenc emléktáblája került átvételre. 30 Átvett vasutak. 117 545 km erdei vasutat vettek állami tulajdonba Zalában, az országban összesen 631,6 km-t. 51 A leghosszabb a lenti és csömödéri vasút, 84,442 km, amely ma is működik, jelentősen hozzájárulva a múltban és ma is a faanyag biztonságos kiszállításához az erdőkből. Átvett fűrészüzemek. A lenti és a csömödéri fűrészüzem volt a legnagyobb, napi 80 m 3 , illetve 18 m 3 teljesítménnyel. Tíz kisebb fűrészüzemet is államosítottak, de ezek közül 1945-ben csak öt üzemelt, a többi erősen megrongálódott. A tíz közül 1947-ig nyolcat átadott a községeknek az erdőigazgatóság. 52 Egyéb üzemek. Az erdőbirtokhoz tartozó, vagy a területén található üzemeket is állami tulajdonba vették, majd nagyrészüket bérbe adták az addigi üzemeltetőnek, öt téglagyárat, három mészégető üzemet, két bazalt bányát, egy bauxit bányát és három mesterséges tógazdaságot vettek át. 53 Átvett épületek. Az erdőigazgatóság 343 erdészházat, hivatalt, üzemi épületet és lakást vett állami tulajdonba, melléképületeivel együtt. 54 A háború során az ország erdőgazdasági épületeinek 20%-a elpusztult, 30%-a pedig erő40 BARLAI, 1947. 3. p. A sűrűség fatömeg-viszonyszám, %-ban kifejezve. 47 Uo. 1—5. old. NAGY László: Erdőről beszélő számok. (Erdőgazdaság, 1948. 15—16. sz.) 15—16. p. Csak a legfontosabb adatokat ragadtuk ki. 48 RIEDL Gyula: Az erdőhasználat fejlődése a felszabadulás utáni 10 év alatt. (Az Erdő, 1955.) 147. p.; OSVÁTH István: Erdőgazdaságunk a tervgazdálkodás útján. (Erdészeti Lapok, 1949. 5. sz.) 98—109. p. 49 Uo. ZML. Eig. 1945. 5306. 5U ZML. Eig. 1945. 434—8956. Átvételi jegyzőkönyvekben. 61 ZML. Eig. 1945. 5074. Lásd a térképet. PÁNKOT AI Gábor: Erdőfeltárásunk 10 éve. (Az Erdő, 1955. IV.) 161. p. 52 Uo. SZAKÁCS, 171—180. p. » ZML. Eig. 1946. 3153, 1417. Átvételi jegyzőkönyvek. 54 ZML. Eig. 1945. 5074, 5306. alapján összesítettük.
