Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Szakács László: Az erdők állami tulajdonba vétele Zala megyében

Az átadók A nagybirtokosok nagy része elmenekült az országból, így az erdőket legtöbbször a kezelésükkel megbízott erdészeti alkalmazott adta át. Tulajdonképpen ilyenkor mindkét oldalon erdészek álltak, sőt leendő kollégák, az állam ugyanis átvette az erdészeti alkalmazottakat is. Ez döntő jelentőségű volt, mert így biztosítani lehetett a folyamatos gazdálkodást és az új szervezet működőképes lett. A kutatás eredményeként elmondhatjuk, hogy nem fordult elő egyetlen alkalommal sem, hogy az erdészek ellenezték volna az államosítást.

41 1945 előtt a jól képzett és országos látókörű magán és állami erdészek előtt nyilvánvaló volt az állami erdőgazdálkodás szakmai és gazdasági előnye.

42 A kisebb erdőbirtokokat a volt tulajdonos együtt kezelte az egyéb mezőgazdasági birtokkal. Itt az átadó a birtokos, vagy a tiszttartó — nem erdész —, sokszor tiltakozott az államosítás ellen. Meg kell jegyezni, hogy a tiszttartónak és az intézőnek egész más volt az érdekeltsége a földreform ügyében, szakmailag és gazdaságilag is, mint az erdészeknek.

43 Az állami tulajdonba vétel eredménye Átvett erdők. Országosan az eddigi 5,4%-ról 76,7

ü

/o-ra ugrott az állami erdők aránya/'

1 Zala megyében így alakult az új birtokviszony: Állami erdő 137 229,5 kh Állam által kezelt erdők (községi, közbirtokossági) 32 357,4 kh 169 586,9 kh 83,6% Magánerdő 21 850,1 kh 11,4% Összesen: 191 437,0 kh 100,0% A 100 kh-on aluli erdőkből a községek 2360,2 kh-at kaptak.

45 Az arányokból láthatjuk, hogy az állam szoros felügyelete alá került az erdők döntő 4

'A birtokos hiánya miatt az erdészek adták át az erdőbirtokokat és a felosztott erdőgazdasági földek ügyében fellebbezniük kellett — az átvételig a volt tulajdonos, utána az állam nevében — a rendeletek és az erdőfelügyelőség utasítására. E bonyolult helyzet miatt érzi úgy BÉLI József, hogy az erdészek a régi birtokost támogatják. 133, 141. p.; BÉLI: 43, 134. p.: „A tornyiszentmiklósi volt Esterházy erdőgondnokság magát még 1945 nyarán is hercegi erdőgondnokságnak titulálja." Kénytelen volt, mert csak ősszel vették állami tulajdonba, és elismerést érdemelnek, hogy a helyükön maradtak a többiek is. ŰMKL. 1945. 89. 788. i2 A századfordulón az állami (kincstári) erdőkben — a történelmi Magyarországon — európai szintű gazdálkodás folyt Bedő Albert vezetésével. KAREL Mátyás: Visszapillantás a régi magyar erdőgazdálkodásra. (Az Erdő, 1965.) 26. p. Az 1935. évi erdőtörvény már a közakaratot és az erdészek álláspontját tükrözte. /i:;

BÉLI: 43. p. Nem veszi észre a különbséget. , 44 Lásd a tanulmány elején lévő táblázatot. '"ZML. Eig. 1945. 5306, 1946. 343—8956., 8604, 1947. Rendeletek. Mg. Stat. 1870— 1980. II. 50—62. Az átvett erdők és a hozzájuk tartozó üzemek statisztikai és egyéb változásai, igen izgalmas téma, de nem fér e tanulmány keretei közé.