Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Szakács László: Az erdők állami tulajdonba vétele Zala megyében
A földreformrendelet és annak erdészeti vonatkozásai A 600/1945. M. E. sz. földreform rendelet — az 1919-es hibákból tanulva — nem a nagybirtok szocialista nagyüzemmé való átszervezését, hanem a parasztság földhöz juttatását rendelte el. Felosztották a nagybirtokosok földjét, ezzel kielégítették a parasztság évszázados földéhségét. A rendelet 20. §-a szerint ,,10—100 kh kiterjedésű erdők állami ellenőrzés mellett, községi tulajdonba, a 100 kh-on felüli kiterjedésűek pedig állami tulajdonba kerültek. A Földmívelésügyi Miniszter elrendelheti közbirtokossági erdő létesítését." A 10 kh alatti erdők eredeti tulajdonban maradtak. így a hosszú távú népgazdasági érdek és a politikai szempontok is érvényesültek. A közérdeket a korszerű, nagyüzemi, állami erdőbirtok szolgálta. Donath Ferenc szerint: ,.Az erdők juttatásának gondolata az Őrség vidékén és ... Az ország északi részén . . . merült fel... " 20 Egyes esetekben osztottak fel erdőket, de ez az államosított nagy erdőbirtokhoz viszonyítva jelentéktelen volt. A földreform során 1164 erdészeti alkalmazott 6998 kh földet kapott. 21 A földreform végrehajtásáról az 5600/1945. F. M. sz. végrehajtási rendelet intézkedett. Ebben és a későbbi F. M. utasításokban intézkedtek az erdők állami tulajdonba vételéről. E szerint az erdőgazdasági ingatlanokon kívül államosítani kellett a hozzájuk szervesen kapcsolódó üzemeket, vasutakat, fűrészeket és kőbányákat is. Pontosan leírja a rendelet, hogy mi minősül erdőnek, és milyen földek (természetvédelmi területek, csemetekertek, illetményföldek, rétek) tartozhatnak hozzá. A 100 kh feletti erdők — a közbirtokossági erdők kivételével — állami tulajdonba, a 10—100 kh köztiek pedig — állami ellenőrzés mellett — községi tulajdonba kerültek. Ha a 100 kh-on aluli erdő érintkezett egy 100 kh-nál nagyobb erdővel, vagy több kisebb erdőt — egy tömbben — 100 kh-nál nagyobb egységgé lehetett összevonni, akkor állami tulajdonba kellett venni. Ebből igen sok vita származott. Az államerdészet igyekezett maximálisan kihasználni ezt a rendelkezést, de ezeknek az erdőknek egy részét a későbbi években vissza kellett adni a községeknek. A végrehajtási rendelet és az FM. utasítások meghatározták az állami tulajdonba vétel módját, a volt tulajdonos kötelességeit, a fahasználat gyakorlásának jogát és az erdészeti alkalmazottak átvételét. 22 Zala megyében a földreform rendeletről először 1945. IV. 9-én és 11-én a „Zala" (Nagykanizsa) írt, IV. 13-án pedig az FM. küldötte ismertette az MKP és az SZDP tagjai előtt. A rendeletpéldányok első terjesztői a Szovjet Hadsereg katonái voltak, hisz még tartott a háború! 23 2U Magyar Közlöny. (10. sz. 1945. III. 18.); KIRÁLY 3. p. 21 MST. 1947. 100. old. Ennél jóval több földet használtak, de azok az államerdészet illetményföldjei voltak. 22 Magyar Közlöny, 1945. 45. sz. VI. 7.; Az FM 2632:1945. 80. 167/1945.; 80. 802/1945.; 81. 254/1945.; 81. 438/1945.; 85. 788/1945.; 102. 783/1946. sz. Meg kell említeni, hogy az erdőbirtokosságok 10 kh-nál nagyobb tag részét is államosítani kellett, de ezt kezdetben mellőzték. Nem tértünk ki az elkobzás és megváltás közti különbségekre. 23 Zala 1945. IV. 9. és 11-i sz.; KÉNER Jolán: Pártharcok a megyében 1945—48. (In: Tanulmányok Zala megyéről. 1945—1970.) 126. p.; VASKA Miklós: Húsz küzdelmes év. (Göcseji Helikon 5. Zalaegerszeg, 1973. 12—14. p.); BÉLI, 38. p.
