Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Szakács László: Az erdők állami tulajdonba vétele Zala megyében

sokat is alkalmaztak. A közelítést saját fogattal oldották meg. Az Esterházy erdőket mintaszerűen tárták fel erdei vasutakkal, a kiszállítást függetlenítették az időjárástól. A 97,5 km hosszú erdei vasút akkor és ma is a legnagyobb az országban. Saját fűrészüzemükben — Lenti és Csömödér — dolgozták fel a faanyagot. Az üzemszervezés magas fokának egyik mutatója az egész birtokot behálózó 290 km hosszú, 66 állomással rendelkező telefonhálózat. A szakemberek szolgálati lakást kaptak. A jól képzett és magas szintű szakmai gyakorlattal rendelkező erdészek és erdőmérnökök közül sokan kerültek magasabb beosztásokba a későbbi években.

8 A régi erdészeti szervezet működése a háború után Tekintsük át, hogy milyen feladataik voltak az erdészeknek a felszabadulás után? 1. A régi erdészeti szervezet beindítása, az erdőgazdasági károk felmérése, a fakitermelések elkezdése, az újjáépítéshez szükséges faanyag kitermelése. 2. Az új állami szervezet kiépítése, erdőigazgatóságok, erdőgondnokságok megszervezése. Erdőgazdasági háborús károk felszámolása. 3. Állami tulajdonba venni a rendelet által érintett erdőket. 4. Az állami, üzemi termelés megoldása. A sorrendet természetesen a szükségletek határozták meg. Az országnak a helyreállításhoz sok műfára (ipari fa) és a lakosságnak tűzifára volt szüksége. Mindent — még az államosítást is — ennek kellett alárendelni. Ezért engedték meg, hogy a volt erdőtulajdonosok a folyamatban lévő fakitermeléseket folytassák, az állami tulajdonba vétel után is, 1945. X. 31-ig, esetenként még tovább is. A vételárral szabadon rendelkezhettek. így érdekeltté váltak az újjáépítéshez szükséges nagymennyiségű fa kitermelésében. Érdekes módon ezt Vas Zoltán, Budapest közellátási kormánybiztosa javasolta 1945. IV. 18-i és V. 29-i levelében és ez a földreformtörvény végrehajtási rendeletébe már be is került.

0 Sokáig mégis vita tárgya maradt: érthetetlen volt a lakosságnak, hogy a volt tulajdonos miért termelhet ki fát az államosítás után is?

10 A zalaegerszegi állami erdőfelügyelőség a háborús cselekmények elcsitulása után, a megyei és a városi szerveket megelőzve már 1945. IV. 1-én megkezdte működését." A legértékesebb dokumentumokat — nyilvántartásokat, 8 ZML. Erdőigazgatóság iratai (Eig.) 1945. 5074. Erdőrendezőség iratai (Er.) 1945. 67. BÉLI 135. PÁLL Miklós: A Dél-Zalai bükktáj ismertetése. (In: A Nagykanizsai Thury György Múzeum jubileumi emlékkönyve 1919—1969. Nagykanizsa, 1972.) 413—426. p. "ÜMKL. 1945. 80. 208. Vas Zoltán levelei a Földmívelésügyi Minisztériumhoz (FM). 5600/1945. F. M. rendelet, 82. 360. sz. 83. 894. sz. utasítások. 1U

BELI, 74, 81, 142. Béli József nem említi a fenti rendeleteket. "DEGRÉ Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után. (Levéltári Közlemények, 1960.) 3—19. p.; SIMONFFY Emil: Adatfeltáró munka a zalaegerszegi polgármesteri hivatal 1945. évi irataiban. (Levéltári Szemle 1966.) 302—306. p.