Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Kerecsényi Edit: Dél-zalai hímes szőttesek. I. Takácsszőttesek

jelölte. Ha a takács családjának több nőtagja volt, előfordult, hogy nála ren­delték meg a szegest, a halottas lepedő vagy törülköző rojtozását, s a két­szeles ruhafélék összevarrását is. Némelyik menyecske szekrényében az 1950-es évekre 40—50 — édesanyjától valamint a különféle rokonoktól származó — hímes szőttes halmozódott fel, hisz akkor már e falvakban is egyre kevesebb gyermek született, s így a letevőruha jobban koncentrálódott. E szőtteseket a legtöbb asszony nagy becsben tartotta, s szívesen elmondta, kitől kapta őket. Egy-egy módosabb kiskanizsai, zalakomári, hosszúvölgyi parasztlány ke­lengyéjébe 1910 körül 12 „kendőző", 12 vékaruha, 4—5 paszitos vékaruha, 10 abrosz — ebből 4—6 hímesen szőtt — stb. tartozott. Ezeket garnitúránként azonos főhímekkel készíttették. A szélmintákra s a törülközők keskeny köz­tes híméire azonban már kevés figyelmet fordítottak. Ez az oka, hogy csak a főbb hímek elnevezését ismerték. Bár vásárláskor mindig megkérdeztem az egyes motívumok nevét, néha még a leggyakoribbakat is csak találgatták: „Ez biztos csillagos, az meg almás vagy rózsás ..." A hímes szőttesek fajtái között fontossági sorrendet nem tudunk fel­állítani. A dísztörülköző, s az abrosz a ház tekintélyét emelte, az utcára is kikerülő vékaruha — főleg a paszitos kendő — és a halottas lepedő azonban kultikus szerepe mellett a környezet, a közösség elismerő, dicsérő megjegy­zéseit is kivívhatta. A továbbiakban először a kizárólag a házban használt hímes lepelruhá­kat, majd a kosárruhákat és lepedőféléket ismertetem. Mivel következetesen a tárgyak fő funkcióját tartom szem előtt, ha pl. egy törülközőt időnként halottas szoba tükrének letakarására használtak is, a kendőzök között szólok róluk. Az egyes szőttesfajták összefoglaló ismertetését a fényképeken látható szedettes hímű vásznak rövid leírása követi. DÍSZTÖRÜLKÖZÖ, „HOSSZŰTÖRÜLKÖZÖ", „VÖFÉLKENDÖ" „KENDŐZŐ" A sarokpados elrendezésű parasztszoba fontos tartozéka volt a falra sze­relt tálas a kendőtartó rúddal vagy a bejárat melletti falra függesztett ken­dőtartó. Ezeken köznap is függött egy „félszeles" hímes kendőző, amit nagy ünnepeken egy díszesebbre cseréltek ki. Kéztörlésre nem használták őket, a törülközésre szánt kendők egy ajtófélfába vert szegen lógtak. Ha a házba vendég érkezett, — főleg ha magasabb társadalmi rétegbe tartozott — a meg­becsülés jeleként többé-kevésbé hímes törülközőt kapott használatra. Zalakomár környékén 1900 körül néhány módos házban már olyan szé­les kendőtartót használtak, melyen egy teljes szélességű kendőző is elfért. A hosszúságuk többnyire azonos volt a hosszában félbevágottakéval. De elő­fordult az is, hogy fele hosszúságba vágva használták őket. Gyűjteményünk­ben mintegy 20 ilyen széles dísztörülközőt őrzünk. A keskeny, hosszú kendőző a lakodalmakkor is nagy szerepet játszott. A vőfélyek ugyanis — nyakukba vetve — ezzel fogták meg és hordták körül a forró tálakat.

Next

/
Thumbnails
Contents