Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Kerecsényi Edit: Dél-zalai hímes szőttesek. I. Takácsszőttesek

A múzeumi anyag ismeretében és a visszaemlékezések alapján biztosan állíthatjuk, hogy e mesterek hímes és sima vásznat egyaránt szőttek. Az utóbbiból legjobban a férfi és női ingnek való 17—18-as finomságú len- vagy vegyesvásznat fizették meg. Ennél sűrűbbet vidékünkön az emlékezet szerint nem készítettek. Legnagyobb keleté a 15—16-os vászonnak volt, melyből a gatyának, péntőnek, s finomabb lepedőnek valót szőtték, ezt a minőséget festették meg egszívesebben a kékfestőnél is. Azt hihetnők, hogy a megyénket is elárasztó temérdek olcsóbb gyári kelme, a karton és más import vászonféleségek a XIX. század végére elsorvasztották e munkaigényes s bizony gyengén jövedelmező kisipart. A statisztika azonban nem ezt bizonyítja, mert — bármilyen hihetetlennek tűnik is — 1900-ban

11 több volt a takács, mint 1876-ban. 1910-re azonban — miként az alábbi kimutatásból láthatjuk — hirtelen és jelentősen csökkent azon helységek száma, melyekben takács működött.

12 (A letenyei és novai járás néhány falujában azonban, melyekben a parasztság kezdte elhagyni e háziipart, megtelepedett egy-egy mester). A statisztikák elemzésekor azonban figyelembe kell vennünk egyrészt azt, hogy 1910-ben Kanizsán és Csáktornyán már kis szövőüzem is működött,

13 másrészt, hogy a századforduló táján jelentősen megnőtt a kontár takácsok száma. A fonó- és szövőipar helyzete Dél-Zalában 1900-ban és 1910-ben Fonó és A járás hány helységében szövőipar: 1000 főre Járások neve működik takács és segédje takács és jutó takács segédje 1900 1910 1900 1910 1900 1910 Alsólendvai 78-ból 17-ben 78-ból 11-ben 32 23 0,6 0,4 Csáktornyai 71-ből 23-ban 71-ből 10-ben 61 48 1,4 1,0 Kanizsai 38-ból 23-ban 39-ből 16-ban 93 46 2,5 1,2 Letenyei 47-ből 8-ban 49-ből 11-ben 20 15 0,7 0,5 Novai 45-ből 13-ban 49-ből 12-ben 21 19 0,9 0.8 Pacsai 38-ból 21-ben 34-ből 15-ben 68 37 2,3 1,3 Perlaki 33-ból 12-ben 33-ból 14-ben 77 59 2,0 1,3 Nagykanizsa város 42 66 1,7 2,5 Zala megyében 559-ből 559-ből 706 549 1,6 1,2 összesen 181-ben 139-ben A fonó- és szövőiparral ugyanis ekkor már rég nem versenyezhetett a takácsipar, s a házi fonás-szövés is gazdaságtalan lett volna, ha adódott volna 11

A Magyar Korona Országainak 1900. évi Népszámlálása, II. 318—357. p. 12 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása, II. 154—193. p. 13 FÜREDI János (szerk.) Nagykanizsa r. t. város lak- és címjegyzéke. (Nagykanizsa, 1908.) 81. p. A városban működött ekkor a „Stella" valamint a Strem és Társa Kötő-Szövőgyár.