Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Foki Ibolya: Az
zsidókat és szociális elégedetlenségét alkalomadtán rajtuk vezesse le. Azok, akik az erőszakos cselekedeteket végrehajtották, valószínűleg nem fogalmazták meg maguknak, hogy bajaikat általában véve a zsidó tőkének a gazdasági élet egyes szektoraiba való beáramlása okozza. Inkább létbizonytalanságukból fakadó spontán indulataik vezérelték őket, jó részük pedig alacsony intelligenciájú, iskolázatlan ember volt. így könnyen el lehetett hitetni velük, hogy a helyi zsidó szatócs vagy kocsmáros, akinél sokszor hitelbe is vásároltak, sanyargatja és becsapja őket. Valójában tehát tényleg félre lettek vezetve, de korántsem csak a feltételezhetően Istóczy Győző környezetéből a megyébe kívülről érkező „idegenek" által, hanem az őket helyben befogadó, működésüket közvetve vagy közvetlenül támogató és tekintélyüknél fogva az előbbieknél a helyi közösségben nagyobb befolyással rendelkező szimpatizánsok és elvbarátok által is. A megye hamar megérezte a zavargások és az ennek következtében bevezetett rendkívüli állapot hátrányait. Mindezek elsősorban a gazdasági életben jelentkeztek. A csoportosulások megakadályozása érdekében az országos és heti vásárok nagy részét betiltották. Az amúgy sem túl kedvező értékesítési viszonyok közepette ez sok embert kedvezőtlenül érintett. A város polgárai a szeptember 4-i megyegyűlésen kifejezik óhajukat a megtett intézkedések mielőbbi enyhítésére, mivel ezek a várost „nemcsak az alig megindult haladásában gátolják, hanem teljes tönkrejutással is fenyegetik." 70 Keszthely főszolgabírája szeptember 1-én pártolólag terjeszti be a keszthelyi polgároknak a legközelebbi országos vásár megtartása iránti kérelmét. Megjegyzi, hogy bár a zavargásoktól még tartani kell, a szegényebb földművesek, iparosok csak itt juthatnak pénzhez, s mivel ez adóztatásuk miatt sem utolsó szempont, a vásárt kellő hatósági felügyelettel meg kellene tartani. 71 Kanizsa lakossága a lovaskatonaság beszállásolása! sérelmezi. Szeptember közepén a város tanácsa kezességet vállal a további zavargások megakadályozásáért, ugyanakkor kéri a katonák létszámának csökkentését. 72 Szeptember 14. után gyakorlatilag sikerült visszaszorítani a Balaton-felvidéken is a zsidóellenes megmozdulásokat. Ezután egészen november 7-ig nem fordult elő a megyében zavargás. A rend helyreállításával párhuzamosan a kormánybiztos fokozatosan enyhítette a rendkívüli állapot szigorú megkötéseit. Ola község kivételével hatályon kívül helyezte a kocsmai zárórák korlátozásáról szóló rendeletét.' :! Engedélyezi a heti vásárokat, sőt Zalaegerszegen és Zalaszentgróton október 8-án az országos vásár megtartását is lehetővé teszi. 7/ ' Tiszához küldött, október 2-i jelentése szerint a megyében csend és rend van, bár azt írja, hogy a zavargók hangulata nem mindenhol nyugodt. Mivel újabb rendbontás nem fordult elő, október 20-án javasolja, hogy a megyét helyezzék vissza törvényes jogaiba. Október 22-én megérkezik a felmentő rendelet. 70 ZML. V. 1604. Régi Lt. 614. 7J ZML. IV. 404. b. 14 382/1883. 72 Uo. 14 411/1883. VÍ ZML. V. 1604. Régi Lt. 614. Ola annak idején az egerszegi zavargók gyülekező helye volt. 74 BM Lt. K 148—1883—XIV. D.
