Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Foki Ibolya: Az

a kormánybiztos kinevezése után erre a célra 20 gyalog és 6 lovas század állt a megye rendelkezésére. Ebbe nem tartozik bele a Kanizsán állandó jelleggel elszállásolt 4 gyalog század, amit szükség esetén ugyancsak fel lehetett hasz­nálni. Az antiszemita mozgalom erejének hanyatlásáról kb. 1883. szeptember 1. után lehet beszélni. Ez nem annyira a zsidóellenes fellépések számszerű csök­kenésében vált érzékelhetővé, hanem inkább a mozgalom területi kiterjedésé­nek összeszűkülésében. Szeptember 1. előtt — mint láttuk •— a megye külön­böző, egymástól távol eső települései vettek részt a zavargásokban. A megye­székhely eseményei képezték a kiindulópontot, a zsidóüldözés híre viszonylag gyorsan terjedt és az újabb antiszemita megnyilvánulások hamar követték az első egerszegi eseteket. Szeptember 1. után a mozgalom áttevődik a Balaton-felvidékre. Az itteni zavargások centruma Tapolca volt. A fellépések megszervezésében jelentős szerepe lehetett Verhovay Gyulának, aki augusztus végén — szeptember elején Eadacsonyban tartózkodott és valószínűleg innen irányította az eseményeket. Verhovay Gyula egyike volt Istóczy Győző azon legfontosabb segítőtársainak, akik a fő szerepet játszották a mozgalom magyarországi megszervezésében. Függetlenségi párti képviselőként 1880. márciusában egy nagyváradi útja al­kalmával még elismerően nyilatkozott a zsidók gazdasági és kulturális tevé­kenységéről. 57 Hamarosan azonban egy sikkasztási ügybe keveredett, képviselői mentelmi jogát felfüggesztették, mindezek erkölcsi következményeit Ver­hovaynak el kellett szenvedni. Az általa indított lap, a Függetlenség egyre több. a zsidókat támadó cikket közölt, szerkesztője pedig erejének nagy ré­szét — utazásokkal, vidéki kapcsolatok kiépítésével, gyűlések szervezésével, választási propagandával — mindinkább az antiszemitizmus erős hazai bázisá­nak megteremtésére fordította. Az Izraeliták Országos Irodája már augusztus 31-én figyelmeztette Tiszát, hogy a tapolcai kereskedők állandó rettegésben vannak, mivel „utcai csavar­gók" megfenyegették őket. Tudomása van az irodának arról is, hogy szeptem­ber l-re tervezik a zsidók megtámadását. Tisza azonnali intézkedésre utasítja Glavina Lajost. A katonaság azonban úgy látszik nem érkezett meg időben, mert másnap tényleg beverték az izraelita vallásúak ablakait, az egyik zsidó lakásban pedig tűz ütött ki. A képviselőtestület a további zavargások meggáto­lására itt is polgárőrséget szervezett, amely a közben idevezényelt katonák se­gítségével sikeresen megfékezte a veszélyesnek induló mozgalmat. 58 A község­ben egy szeptember 10-i kisebb kihágástól eltekintve nem volt több antisze­mita fellépés. A környéken azonban még egy darabig érződött Verhovay tevé­kenységének hatása: szeptember 4-ről 5-re virradó éjszaka Badacsonytomajon, Lesencetomajon, Díszeiben és Balatonfüreden támadták meg a zsidó polgáro­kat. Szeptember 11-én és szeptember 14-én Taliándörögdről jelentettek rend­bontást, amelynek során 13 zavargót fogtak el. Raposkán ugyancsak szeptem­ber 14-én történt 59 hasonló eset. A megye többi részén ekkor már csak szórvá­57 VENETIANER, 344—45. p. 5Í BM Lt. K 148—1883—XIV. D. 59 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents