Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Foki Ibolya: Az

— mint a nyomozás során később megállapították — 11 különböző községből származtak. A következő nap vasárnap volt. Munkaszünet lévén joggal lehetett tartani az újabb, súlyos rendbontástól. Erre való tekintettel a zsidó családok jórésze ekkorra már elhagyta a várost. Az alispán, hogy a templomból kitódulok zavargását megakadályozza, már délelőtt kirendelte a katonaságot a plébánia elé. Délután Kanizsáról 2 század dragonyos érkezett. Ezen a napon szintén sok vidéki volt Zalaegerszegen, akik kisebb csoportokba verődtek. A sűrű őrjáratokkal, a felemelt létszámú katonasággal végre sikerült a város nyugalmát fenntartani.

34 A Zalaegerszegen történtek híre gyorsan elterjedt a megyében. Mint láttuk az itteni zavargók egy része vidéki volt. A megye más helységeiben csak az egerszegi esetek után lehet antiszemita megmozdulásokat tapasztalni. Feltételezhetjük, hogy azok, akik augusztus 23. és augusztus 26. közt a megyeszékhelyi események szervezésében részt vettek, az ottani erélyes katonai fellépés után meghúzták magukat, s inkább a falvakban élő, bizonytalan egzisztenciájú, s ennél fogva könnyen befolyásolható iparossegédeket, törpebirtokosokat, napszámosokat, cselédeket és egyéb uradalmi alkalmazottakat próbálták a helyi zsidók — akik közé nem egy esetben a falusi boltos, kocsmáros is tartozott — ellen hangolni. A bekövetkező — később ismertetésre kerülő — események ezt igazolják. Egyedül Keszthelyen történt az egerszegi zavargásoktól valószínűleg független megmozdulás.' Augusztus 23—24. közti éjszaka egy kb. 30 főből álló csoport két izraelita ablakait bedobálta, utána magától szétoszlott. Bár az esetet nem minősítették határozottan antiszemita tüntetésnek, az elővigyázati intézkedéseket polgárőrség szervezésével megtették.

35 Augusztus 25-én az alispán már a zavargások várható vidéki elterjedésére hívja fel a szolgabírók figyelmét, akik a veszélyre való tekintettel, közvetlenül a pozsonyi cs. k. főhadparancsnokságtól kérhetnek katonákat

36 A félelem indokolt volt, az egerszegi események híre szerte a megyében bátorítást adott azoknak, akik létfenntartási nehézségeiket a zsidó tőke szerepének megnövekedésével magyarázták. Nagykanizsán, ahol a lakosság számához viszonyítva különösen nagy volt a zsidók aránya, augusztus 26-án este támadt csődület. A piacon kb. 300 főnyi ember gyűlt össze. A város vezetőségének hathatós intézkedései következtében azonban, ablak beverésen kívül jelentősebb rendbontás nem történt. Megkönnyítette a helyzetet, hogy a városba állandó jelleggel beszállásolt katonaságot gyorsan ki lehetett rendelni. A városi rendőrség létszámát segédrendőrök bevonásával felemelték. A nyugalom fenntartására a rendőrségen kívül egy szűkebb körű, városi képviselőkből álló bizottság ügyelt. A szórakozóhelyeken a zárórát előbbre hozták, este 8-tól pedig kijárási tilalmat rendeltek el.

37 Mindezek eredményeként az elkövetkező napokban itt semmiféle antiszemita jellegű megnyilvánulás nem volt tapasztalható. 34 BM Lt. K 148—1883—XIV. D. és ZALA, 1883. aug. 29. 35 BM Lt. K 148—1883—XIV. D. és ZALA 1883. szept. 1. 30 BM Lt. K 148—1883—XIV. D. 37 ZALA, 1883. aug. 29., ZML. N.-kanizsa tan. ül. jkv., 1883. aug. 26. 228