Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Foki Ibolya: Az
határ közelében fekszik, másrészt ez a falu egy régi, népes, izraelita hitközség székhelye volt, ahol a lakosság 18%-a az említett valláshoz tartozott. Somogy megye közelsége hasonló jelentőséggel bírt. Itt már június közepén kihirdették a statáriumot. 21 A rögtönbíráskodás elől sokan Zalába jöttek át. Nagy a valószínűsége, hogy ezek résztvettek az itteni zavargásokban. A Zala c. újság szerint augusztus 30-án Kanizsán a rendőrség 5 sandi (Somogy megyei) egyént letartóztatott. Kihallgatásukkor azt mondták, hogy egy falubeli társuktól hallották, hogy Kanizsáról kiűzik a zsidókat, s ezért jöttek el „körülnézni". 22 Tudomásunk van arról, hogy a megyei karhatalom nagy részét — a Somogy megyei eseményeket követően — kirendelték a Somogy és Zala megye közti határra, hogy meggátolják a rendbontás előidézőinek beszivárgását. Később, a statárium egész megyére kiterjedő elrendelésének egyik indítéka a Somogy megyeiek átszökésének megakadályozása volt. 23 A zsidóellenes hangulat első jelei 1883. augusztus 15—16. körül mutatkoztak. A nagykapornaki országos vásáron egy izraelita kereskedő és egy ott időző mérnök összeszólalkoztak. A vitának verekedés lett a vége. Az esetet közölve a Zala c. lap megjegyzi: „Illő higgadtságot ajánlunk a kedélyekre úgyis izgalmasan ható fővárosi hírek folytán". 2 ' 1 Pozsony után ugyanis Budapest lett a következő színtere a hamarosan országszerte fellobbanó zsidógyűlöletnek. Augusztus 7-ét követően a fővárosi utcákon több erőszakos cselekedetre került sor. Zala megyében az események augusztus 23. után gyorsultak fel. Előtte Zalaegerszegen történt kisebb rendbontás az augusztus 15-ről augusztus 16-ra virradó éjszaka. 25 A megyeszékhelyi zavargások kirobbanásának közvetlen előidézője azonban az 1883. augusztus 22-i incidens volt. Zalaegerszegen egy helybeli iparos fiát egy zsidó kereskedő fia ismeretlen okból megverte. Az apa elégtételt akart venni a zsidó kereskedő boltjában, ebből újabb verekedés támadt és az iparos súlyosan megsebesült. 21 ' Bár a törvényes eljárás megindult, az ügy felizgatta a város közvéleményét. A felfokozott hangulatban eltűnt a vélt és a jogos sérelmek közti különbség. Nem volt nehéz résztvevőket toborozni a másnap esti szervezett fellépéshez. Augusztus 23-án 21 és 22 óra közt a város két, ellenkező irányú utcáján, a Kaszaházi és a Fehérképi utcán kb. 30—40 főnyi, főleg iparossegédekből és tanoncokból álló ember gyűlt össze. Először itt, majd innen elindulva a környező utcákban kövekkel, botokkal stb. támadták meg a zsidó lakásokat. Eközben valamelyik megtámadott lakásból lövéseket adtak le, ami olaj volt a tűzre. A csődületet az alispán a helybeli kis létszámú foglárság segítségével oszlatta szét. 27 Augusztus 24-re a zsidóellenes hangulat tovább erősödött. Sokan jöttek be a városba a környező falvakból, így az elégedetlenek létszáma jelentősen emelkedett. A nap folyamán többször a városháza elé vonultak és az előző napi rendbontás miatt letartóztatottak szabadon engedését 21 KUBINSZKY, 1976. 111. p. 22 ZALA 1883. szept. 5. 23 BM Lt. K 148—1883—XIV. D. 24 ZALA, 1884. aug. 15. 25 ZML. V. 1604. Régi Lt. 614. 2(i BM Lt. K 148—1883—XIV. D. « ZALA, 1883. aug. 29., ZALAMEGYE, 1883. szept. 9., BM Lt. K 148—1883—XIV. D.