Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Balogh Elemér: Az első népképviseleti választások Zala megyében.
ba": Babocsai Jánost, Chernél Ignácot és Bója Gergelyt, kik közül egyedül az utóbbi volt polgári rendi állású, lévén a kanizsai tanítóképző intézet tanára. Általános többséget egyikük sem ért el, így a törvény értelmében szavazásnak kellett döntenie. A jegyző azt írja, hogy a zajongás egyre erősebb lett, s az elnök csak nehezen jutott szóhoz. Hozzáteszi még, hogy Bója Gergely pártja az elnöki szóra nemigen hajlott, inkább jelöltjük szavára csendesült el. Rendben megtörtént a szavazatszedést teljesítő választmány összeállítása, majd a helységeknek Kanizsától való távolsága függvényében a szavazás is megkezdődött oly módon, hogy a távolabbiak kerültek sorra előbb. Sándorháza, Szentandrás, Rád, Nemesszer, Gétye, Vör, Bánfa, Szent-Péterúr, Pacsa, Tüttős, Szentmihály, Igrice és Esztergály-Horváti lakói szabályosan leadták voksukat oly eredménnyel, hogy Chernél Ignác részére 194, Bója részére 107 szavazó nevét jegyezték fel. 23 Ekkor a két vesztésre álló párt mozgolódni kezdett, s hamarosan elszabadult a pokol. Vegye át a szót a jelenlévő jegyző: ,,A körülöttünk álló Babocsai pártbéliek Bója pártja felé nyomulván, amazok pedig Babocsai pártját visszanyomni törekedvén, — a zajra helyünkről felugorván, már láttuk, hogy a két pártbéliek összekaptak. Bója pártbeliek részéről botok és fokosok emelkedtek, tégla és kődarabok hajigáltattak, végre Babocsai pártja, mely fegyvertelen volt, ellentállni többé nem tudván, megfutamodott — a választás helyéről verekedés és jajgatás közt kiszoríttatott." 24 Az elnök és jegyzője épp, hogy távozni tudott a választás színhelyéről. A választások másnapján, június 16-án ült össze a központi választmány, ahol a többi közt Oszterhueber József és Németh János, valamint Inkey Gáspár szavazatszedő választmányi tagok előadták jelentésüket a történtekről, a verekedés előidézőjeként határozottan Bója pártját jelölvén meg. A választmány a jelentést tudomásul vette, egyben áttette az ügyet a megye állandó bizottmányához, mely június 17-én napirendre is tűzte. Az egybegyűlt állandó bizottmány elé terjesztették a június 15-i választási jegyzőkönyvet, s rövid tárgyalás után sor került a választási botrány körülményeit kivizsgáló küldöttség felállítására, Tuboly Mihály megyei főjegyző elnökletével. Felhatalmazták a bizottságot, hogy szükség esetén karhatalom igénybevételével is, a vétkeseknek találtakat a megye börtönébe zárja, a karhatalom ellátásához szükséges költségek viselésére pedig Kanizsa városát kötelezték. A vizsgálat lefolytatását követően e bizottság bemutatta jelentését az állandó bizottmánynak, mely azt július 3-i ülésén tárgyalta. A bizottság munkája kezdetén felszólította a városi polgárságot, a nemzetőröket és a megsebesítetteket, valamint a ferences zárda főnökét vallomástételre, melyek elhangzása után a küldöttség s így az állandó bizottmány előtt is, az alábbi kép kezdett kirajzolódni. A verekedés kirobbantásáért egyértelműen a Bója-párt volt felelős, kinek tagjai „verekedő szerszámokkal" jelentek meg a választáson s látván, hogy vesztésre állnak — erről a szavazási jegyzőkönyv tanúskodik —, a közben előkerült 5 akós hordóból merített bor hatására felbőszülvén kiprovokálták a tömegverekedést. Babocsai pártja fegyvertelen volt, így őket az ellen23 A központi választmány 1848. június 16-i ülésén felolvasott választási jegyzőkönyv nem tesz említést arról, hogy a verekedés kitörésekor Babocsai kapott-e már, s ha igen, hány szavazatot. 2i ZmL. állandó bizottmányi jkv. 1848. június 17.
