Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Balogh Elemér: Az első népképviseleti választások Zala megyében.
bizottmányt, hogy az a '48-as törvények végrehajtása felett őrködjön. 5 A bizottmány elnöke a főispán volt, s lényegében csupán egy nevében új megyei közgyűlést hoztak létre — a korábbi nemesi közgyűlést kiegészítették a mezővárosok és falvak képviselőivel. A közgyűlésre Zala megyében 1848. május 8-án került sor. Az ülésen az a Gróf Batthyány Imre elnökölt, kit főispáni székéből a megye tiltakozása ellenére távolítottak el az adminisztrátori rendszer alatt. Ez a közgyűlés választotta meg azt a testületet is — az ún. központi választmányt —, melynek feladata a választójogi törvény szerint az országgyűlési választások megyei irányítása volt. A választmány tagjait egy előre öszszeállított névsor 6 alapján, közfelkiáltással választották meg. Teljes létszáma 200 fő felett volt — a törvény ui. nem állított fel e téren korlátot —, ám a jegyzőkönyvek tanúsága szerint az üléseken ténylegesen megjelentek száma törpe hányada volt csupán a testület egészének. A központi választmány elnöke Horváth Vilmos másodalispán lett, ki rögtön kézhez is kapta a választókerületek felosztásáról készült tervezetet, a közp. vál. névsorát, valamint a Belügyminisztérium által kellő mennyiségben megküldött összeírási nyomtatványokat. A központi választmány 1848. május 15-én ült össze először. A tagságból 102-en jelentek meg, ami a későbbiekhez viszonyítva igen szép szám, de még fele sincs a teljes testületnek. Megalakították a 9 választókerület 7 Zalaegerszeg, Kanizsa, Baksa, Alsólendva, Letenye, Tapolca, Szentgrót, Keszthely és Csákiornya központtal, majd az oda küldendő összeíró küldöttségeket, kerületenként 5 személyt. A választókerületi és a közigazgatási beosztás nem eshetett egybe, hisz főszolgabírói járása 6 volt a megyének. Az országgyűlés megnyitásának időpontja akkor még nem volt ismeretes, így a választmány az összeírások időpontját és időbeli terjedelmét saját belátása szerint, éspedig elég tágan szabta meg. Ügy intézkedett, hogy az összeírásokat a választókerületi főhelyeken június 4-én kezdjék el és folytassák 14 napon át, jóllehet — mint az hamarosan tudomására jutott —, a választásokat június 15-én kellett megtartani. Megbízták a vidékbeli fő- és alszolgabírókat „hogy a kitűzött határ napokat szokott körlevelek útján haladék nélkül közhírré tegyék, s intézkedjenek, hogy vidékjökbeli lelkész urak által, a kitűzött határ napoknak az egyházi szószékbőli kihirdetése és a hirdetményeknek helységenként nyilvános helye5 Az 1848-ban megújított megyei igazgatásról ld. Degré Alajos, Zala megye központi közigazgatása 1848-ban, Zalai Tükör, 1974. I. kötet. 6 A megye 1848. március 30-án megválasztott egy testületet, mely a „központi és az egész megye belbékéjére és csendességére ügyelő választmány" nevet viselte. Tagjai: egy mágnás, tíz név szerint felsorolt középbirtokos táblabíró és három mezővárosi polgár, az egész jegyzői testület — a tiszteletbeli jegj r zőkkel együtt öten —, valamint az összes fő- és alszolgabíró. E bizottság tette meg javaslatát a május 8-i közgyűlésen megválasztott állandó bizottmány és a központi választmány tagjaira. 7 Maga a törvény állapította meg, hogy az egyes törvényhatóságok hány választókerületet kötelesek alakítani. (Id.: 1848: V. tc. 5. §.) Az ezekhez tartozó, a központi választmány által meghatározott helységek névsora megtalálható: Balogh Elemér: Országgyűlési választások Zala vármegyében, 1848—1875. c. szakdolgozatában. (Szeged, JATE JTK Könyvtár).
