Zala megye földrajzi nevei II. A keszthelyi járás - Zalai Gyűjtemény 24. (Zalaegerszeg, 1986)

A névanyag

Közerdő K3. Bükk e P. Hegy allai Bükk, e, bükkös] Hr, Do, e, 1. Közbirtokossági tulajdon volt, a tagok szekeresrész arányban kaptak fát a téli faosztások alkalmával.— A Kl. Roskosi Talek a nyugati, a KI. Bükk a keleti erdőrészt jelöli. Ide tartozik: 95., 108., 118—20., 123—8. 98. Mosó-domb [KI. Mozo Domb, sz P. ~] Ds, sz, sző. P. „tagosittás előtt közös mosóhely volt, melly fölött a szántóföldek dombosak". 99. Ur hida, ^ba [P. —, r, káposztáskert] D, sz, sző. P. „. . . közepén egy híd van, mit régen Urad : Tiszt csináltathatván vette nevezetét". 100. Piros kereszt Ke. Fakereszt pirosra festve. 101. Cifra-kert D, sző, sz 102. Csid'ér, -be D, sző, sz. Ide tartozik: 104—5. 103. Abrincsos, -ba Ds, sz, sző. Enyhén hullámos terület. 104. Pap-birtok Ds, sző. Illetményföld volt. 105. Pappince É. A tsz-é. 106. Pötréte, •^beWs, sző, gy, r 107. Urasági-erdő : Állami-erdő : Anda-erdő [K2. Csehi e, e] D, e. A veszprémi püspökségé volt, majd állami tulajdon lett. Anda nevű volt az erdész. Ide tartozik: 122., 127—8. 108. Bük kútja [P. Bük kutaj F. P. „kut, melynek kifolyása . . . Kisvásárhelynél a Marczalba szakad". 109. Mosó-dombi-árok Vf. Régen ide jártak az asszonyok mosni. 110. Hëgydërék : Hegyhát [KI. Hegy derék, sző P. Derék hegy, sző Hnt. Hegyderék] Lh, H, sző, gy 111. Mikódó, -ba [KI. Mik oldal, sző P. Mikk oldal, sző] H, sző. P. „nevét vehette oldalas fekvésétül, hajdan bükkös erdő volt". 112. Cserén-kut F 113. Cser ép-kereszt Ke. Cserép Vincéné állíttatta. 114. Hëgykapu : Gál-kapu Hegykapu. Gáléknak volt itt birtokuk, ahol a szőlőhegybe vezető utat kapu zárta le. 115. Vasfurkó, -ba [Kl. Vos Furkó, sző] H, sző 116. Ótoványos, -ba : Bacs, -ba : Ótoványi-nyires [KI. Oltovány, sző] D, sző 117. Miseut Út. Ezen az úton jöttek misére a Csehihez tartozó bazsi, prágai hívek. 118. Döbröcei-szél H, e. Fekvéséről. 119. Szálas, -ba : Szálerdő H, e. Szálbükkös volt, szép erdő. 1959 után letarolták, ma csepőtés. 120. Bük kuta Ds, e. A forrásról. 121. Bükk ajja [KI. Bükk olyó, sző] D, sző, gy, r 122. Diós, -ba Ds, e. Fekete, amerikai dióval beültetett erdőrész. 123. Rozson-berék Ds, e 124. Jóviz-berki-forrás F 125. Jóviz-berki-fojó Vf. Csak esős időben van benne víz. Ide tartozik: 88., 109. 126. Küfejtő, -be B. Itt fejtették a követ az építkezésekhez. 127. Baláca, -^ra Men, e. A bazsi határszél, az ott levő azonos nevű területről. 128. Csehi-tető Hr, Fs, e. Nem tudtuk lokalizálni: P. Roskos, „szántóföld, — az egész határban legjobb és több rozstermőföldek itt vannak, miért is nevét e szótól Rozs-Kas vehette". — KI. 1858., OFI; K2. 1935., JF, Keszthely; K3. 1959., ZMF. Gyűjtötte: Simon Vince tanár. — Adatközlők: Csikós László 40, Farkas Vilmos 79, Kardos Ferenc 51, Németh István 70, Simon Boldizsár 56, Tóth Lajosné 40 é. 6. KISGÖRBŐ Kisgörbő, -n, -rű, -re, kisgörbei [Kl. P. Kis Görbő K2. Kisgörbő]. — T: 671 ha, L: 286. — Nh. Gorbó nevű uraságé volt a község, aki két fia között osztotta meg. A kisebbiké Kisgörbő, a nagyobbiké Nagygörbő lett. P. „A név eredete hihető hegyes völgyes vidékiről származott...". 1. Uj utca [~] U. Az 1920-as évektől építkeznek ide; 1919-ben osztotta ki Bezerédj az agrárproletárjainak. 2. Kertallai-düllő [C. Palankos P. Kert alatti] S, sz 3. Diós, -ba [C. P. — ] S, k. Bezerédj gyümölcsöse volt, tőle vette meg mai tulajdonosának őse. Kis terület, diós ma is. Az adatközlők szerint családi név. 4. Kertajjai kut. Gémeskút volt, ma szivattyús kút. 5. Községkovácsház É. A községi kovács