Zala megye földrajzi nevei II. A keszthelyi járás - Zalai Gyűjtemény 24. (Zalaegerszeg, 1986)

A névanyag

elnyúló földdarabokból áll. 100. Közép-düilő [C. Kl. K2. ~] Ds, sz. A Koldusdűlő és az Itatói-erdő között van. 101. Makkos, -ba [K2. Itatói e] Ds, e. A tölgyfákról sok makk hullik. 102. Disznójárás [K2. Legelő] S, 1. A disznók legeltetésére használt terület. 103. Nyers-kërëszt Ke. Nyers nevű személy állíttatta. 104. Kántorifődek [C. Pusztai és koldus, sz KI. Koldus d, sz K2. Koldus d] Ds, sz. A tanítók szolgálati földje volt régen. 105. Csádéi-düllő [C. Itató sz K2. Itatói sz] Do, sz 106. Rekettyés, -be S, 1, bokros 107. Uj-hëgy [C. ~, sző] D, gy, sz 108. Zala-köz S, 1, mocsaras. A Zala folyó és a Kis-Zala közötti terület. 109. Cigántelep Do, sz. Ezelőtt 60—70 évvel még cigányok laktak ezen a helyen, amely a hagyomány szerint mintegy másfélszáz éve lakott terület volt. 110. Kend'éráztatók S, sz. Ötven éve még kenderáztató tócsák voltak itt. C. 1854., OL; Kl. 1858., OL; K2. 1973. ZMF. Gyűjtötte: Decsi József tanító. — Adatközlők: Gulyás István 70, Horváth Géza 58, Horváth Gézáné 54, Horváth István 63, Horváth Istvánné 62, Remete József 64, Remete Józsefné 71, Szabó János 63, Szabó Jánosné 58 é. 28. SÁRMELLÉK Sármellék, -en, -rü, -re : -be, -i [C. Kl. K2. ~]. — T: 3540 ha, L: 2138. — Nh. A Kenderáztató helyén patak vagy állandó vízfolyás volt, ezt Sárnak nevezték, ezért lett a mellette levő falu Sármellék. — Az 1941-ig önálló Égenfölddel együtt (1. 75—82.) alkot egy települést. — Fcs. Az égenföldiek szakasztóban 'kenyérsütő teknőben' hálnak. Amikor a szakasztó fölborul, azonnal mennek dolgozni. Állítólag nem lehet Őket megelőzni a munkakezdésben. 1. Csordásház : Cigánlakások : Régi bikaistáló É. Régen a tehénpásztorok lakása volt, egybeépítve az apaállatistállóval. 1960-óta a cigányokat telepítették bele. 2. Kükérészt Ke. A búcsújáróhelyről hazatérőket, a búcsúsokat itt fogadta a pap. Ilyenkor feldíszítették a keresztet. 3. Község csapása ;. Csordacsapás Csa. Erre hajtották az állatokat a legelőre. 4. Fő utca : Postaut : Dózsa ut [Dózsa György út] U 5. Faiskola Csemetekert 6. Temető Te 7. Tüskevár, -ba Fr. A falu legrégibb részének tartják. Kincses Devecser pusztulása, a törökök dúlása után ide települt a lakosság. Állítólag tüskés bozót védte. Ide tartozik: 8—13. 8. Kerekes kut. Tüskevárban három kút volt, ez volt a legnagyobb. A másik kettő már feledésbe ment. 9. Kovácsmühel É. Egykor a falu kovácsműhelye volt, ma magánlakás. 10. Kanászház É. A községi disznópásztor lakott itt. 11. Főső megálló : Tüskevári megálló. Autóbusz-megálló 12. Pető-kanyar Út. Útelágazás, ahol a Pető család kocsmája és boltja állt, amely ma lakás. 13. Tüskevári kereszt Ke. Útmenti kereszt volt, de az útelágazás bővítésekor az egyik ház kertjében helyezték el. 14. Zsidó ház : Zsidó Rozi kocsmája : Csúcsos Pista háza É. A falu legnagyobb kocsmája, ahol Bogyay Jenő uraság napszámot fizetett a szegényeknek, hogy vele mulassanak, így úszott el a birtoka. A Csúcsos ragadványnevű tulajdonosról (Kiss István) nevezik így. 15. Templom [Római katolikus templom] É. Műemlék jellegű épület. 16. Templom-domb D. Régen kőbástya vette körül. A hívek gyülekezési helye, a gyerekek délutáni játszóhelye. 17. Főső iskola É. 1982-ig használták iskolának az egykori Bogyay-kúriát. 18. Főszég, -be Fr. Állandó ellentét volt a főszegiek és ószegiek között. Ide tartozik: .1—28. 19. Nah hid : Kühid Híd. A Nagy-sáncba vezette át a nyugati oldal esővizét. Kőből épített boltozata alatt régen a gyerekek kedvenc