Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

dég] fogadója vagyon — Rétje sok és jó, földje középszerű, bora sok és erős. Rákászatja valamint őz Vadászatja a Zala Berkében nevezetes. Nagy és Kis Rada. Erdőbül, szántóföldbül, rétbül, szöllő hegybül és berekbül álló Jobbágyi Helység — Földes Ura a Zalavári Apátság. Garabontz. Erdőbül, szántó földbül, rétbül és szöllő hegybül álló tagos határ. Jobbágyi Helység, Földes Ura a Veszprémi Káptalan, az ország uttol esik jobbra s rajta keresztül nem, csupán tsak a Major Épülettyei mellett megyén el. Karos. Erdőbül, szántó í'öldekbül. rétbül, szöllő hegybül és berekbül álló tagos határa, Jobbágyi Helység — Földes Ura a Pesti Nevendék Papság, szántó földje és rétjei jók, bora sok jó és a felföldi Borvásárlóktól igen kedvelt — a Karosi Lakosok hiresek a Göböl hizlalásrul, és a szép jármos marha nevelésről — vagyon egy beszálló V[endég]fogadója, mellynél az út N[agy] Kanisának és Kis Komáromnál el ágozik. Beják. Szabad Puszta. [Az úton mért távolság a zalabéri postaháztól a beháki majorig 27 203 öl, mintegy 51,6 km volt.] III. A Zalabéri Posta háztul, mely most a Zala áradási ága mellett fekszik, annak utzáján keresztül a falu végén lévő kis fa hidig 494. ölekre, változó szélességű, egyik háztul a másikig 4—6—10. öly is vagyon, mellék árka egyedül a Zalabéri Horváth Uraság Kastélya előtt fél oldalról 150. ölekre, a többi árkolatlan, és az utza közepén és szinén folyván, a zápor lév szaggatásokat csinál, földje agyag homok. Azon fa hidtól a Csúszó dombon keresztül a Zalabéri határ végeztéig 520. ölyekre, a föld székes agyag. — egyébb munka rajta nints, minthogy a zápor meg szaggatásai és az eső kimosási gödrök bé huzatnak, és a maga földje el egyengettetik. — 4—8. öly széles. Ettül egy mély horgas uton keresztül a Zalaszegi Alsó és Felső aranyadi szántó földek közt a Csicseni vendégfogadót jobbról hagyván, egész a hidi kortsmáig 2161. ölyekre, az ut 2—3. öly széles, földje majd agyagos, majd homokos rende mellék árkai sehol sintsenek. Ettül a Csáfordi Ut ki ágazásig, és Tégla színig, az Ut, igen alatsony lapányos, mellék árkos, 3—4. öly széles. Ettül a Koppányi Csárdáig 2033. ölekig földje agyag homok, többnyire árkolatlan 3—4. öly széles. Ettül Koppány alatt el menvén a Barátszigeti falu végén lévő fahidig 1627. ölyekig, földje agyag homok, árkolatlan 2—4. öly széles. Ettül a Kehidai határ szélig Barátszigeten keresztül 337. ölyekig a faluban az ut árkolatlan. Ettül a Kehidai vendégfogadóig melly mellett egy nagy Kő Hid is vagyon 1118. ölyekre az ut nagyobb része két felül fel van árkolva, s egy fordulását