Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
helységtül kezdve, kivévén a Sármelléki szöllő hegy gyepüje mellett lévő csekély dombot, ezen Ut, Sz[en]t Györgyvári, Sármelléki. Zalavári, Bfalaton] Hidvégi, B[alaton] Magyaródi s Kápolnai határokon keresztül egész Ormándhidig 16354. ölekig mendenütt róna és egyenes, [VI.— VIL—VIII.— és IX. rovat kitöltetlen.] Zala Bértől kezdve Bejáki Majorig menő Zala-melléki Nagy Kereskedő Üt \ I. Ezen Ország Útnak vidéki nevezete Zala melléki Kereskedő Ut, a Zala völgy bal oldalán, melynek ki és bé ágazó mellék Kereskedő Uttyai ezek — u.m. Karosnál Somogy Vármegyébül, Kis Komáromon keresztül, és ezen mellék kereskedő ut Kis Komáromi és Karosi vendégfogadók közt számlál 23920öleket, ismét, Béjáki Majornál, ugyan azon Vármegyébül, Iharos Berény felül Galambokon keresztül — Csányi domboknál — Kehidánál és Koppánynál a N[agy] Kapornokon feliül jövő Utak — még is azok, melyek Kehidánál és Sz[ent] Gróthnál a Zala Hidjain és Töltésein keresztül a Zala jobb partyaira jönnek. — Somogy és Baranya Vármegyék nagyobb részeinek nyers termesztményei, u. m. Gyapjú, Bőr, Gubats, Gabona s a. t. ezen az uton vitettnek Bétsben, valamint ezen N[eme]s Megyébül is az emiiterteken kivül, a Zalamelléki nevezetes Borok is, mellyek közül különössen az Szabari, Aranyodi, Fényesházi, Koppányi, Karosi s a. t. feljegyzést erdemeinek — hordatnak el. Ezen Ut mellett fekvő Helységek és Városok ezek: Zalabér, melly már a Körmendi Postautnál le vagyon irva. — Zalaszeg. Szántó földekbül és Rétekbül álló szabad Puszta. — Csicsen, csupán egy beszálló vendégfogadó, szemközt Tüskés v[agy] Zalaként] Péterrel, hol itt a Zalán, magoktul a Sz[ent] Péteriektül épített Fa hid vagyon. Felső és Alsó Aranyod köz birtokosi nemes Helységek, szántó földjei jók, réttyei mellyek a gyakori Zala áradásoknak kitéve vágynak termékenyek és gazdagok — Szöllő hegye tagos és igen jó bort terem. — Bünbánya, a hegy oldalbann egy az ország ut mellett fekvő Hidi Kortsmával, hol az ut Szfent] Gróthi Zala Töltése és Hidjai felé ki ágozik. Fényesháza. Csupán szöllőhegyből álló Puszta, mely igen jó borokat terem. Külső Csárda, egy beszálló v[endég] fogadó a Koppányi határban. Koppány, köz birtokosi Helység, mellyen a nevezetes ut keresztül nem hanem tsak jobbrul hagyva maga mellette megy el — Szántó földje dombosak és nagyobb részént víz mosási gödrökbül áll — Réttyei különösen jók sokak és termékenyek — Szöllő hegye nagy és ezen a Vidéken, egy a leg erősesebb borokat termő. Vagyon benne egy Parochialis Templom, egy a falun keresztül folyó és malmot hajtó Koppányi patak. Itt tér ki az ut Nagy Kapornak felé.