Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

feneke a természetiül követses és kemény, a Sz[en]t Lászlói határban lévő pedig agyagos kövér föld. — A Sz[en]t Lászlói falu végtől a Gyülevészi határ kezdetéig 278. ölekre az ut fel van árkolva, de két oldalrul gyepű fákkal bé ültettve lévén rossz ut. — Az egész Gyülevészi határban és helységben 1006. ölekre az Ut fel árkolva nints, a szántó földek közt 3. öli széles, földje agyag-homok. A F [első] Kustányi határ hidtól a Falu felső végéig 623. ölekig az Ut 5—6. öli széles, két oldalrul fel árkolt, földje agyag homok és a mellék árkain kivül, semmi más munka nintsen rajta. A F [első] Kustányi Utza 200. öli hosszú, a kortsmáig 15—20. öli széles, azon alul 4—5. öli széles fel árkolva nints. A Felső Kustányi falu végtül Alsó Kustányi határ kő hidig 180. ölnyire az ut melléke fel vagyon árkolva — és feneke homok agyag — Az Alsó Kustányi határban 500. ölekre az Utat jósága mellett szépnek is lehet mondani, az az Ut felső szine 4. öli széles, két oldalrul fel árkolt, felső szine kővel kirakva s kövétsezve vagyon. — Azontúl pedig a Szentgyörgyvári határ kő hidig 395. ölekig hasonlóul egyenes két oldalrul fel árkolva van, földje agyagos — 4. öli széles — de meg kövétsezve és kövezve nintsen s átallyában az egész Alsó Kustányi határban az utat a két mellék árkai mentében ültetett nyárfák diszesittik. — A Szfent] Győrváii határ kezdetétül a Büki folyó patak fa hidjáig 2875. ölekig nagyobb részint az ut két oldalrul fel van árkolva 3—4. öli széles, földje agyag homok — Ettül a Szfent] Győrvári helységen keresztül a Sármelléki határ szélig 1408. ölnyire, mellék árok nints, földje homokos-agyag. Ettül a Sármelléki és Zalavári határon keresztül egész a Zalavári Helység felső végéig 4380. ölekre az ut mindenütt szántó földek közt megyén, semmi mellék árkai nintsenek, szélessége 3—5. ölig változik, földje homokos agyag. Ettül, a Zala vári falun Utzáján keresztül a Zala vári erdő szélig 1170. ölekig árkolatlan és 3—4. öli széles — Ettül a Zalavári és B falaton] Hidvégi erdőn keresztül, mellyen bizonyos Ut se kijelölve, se kivágva nints, és egész a B falaton] Hidvégi vám házig 1200. ölekig még tsak mellék árkok sintsenek. A Bfalaton] Hidvégi töltés azon lévő nagy hiddal együtt 260. ölekre 3. öli széles — ezen a vidé-ken ut matériáié nem lévén tsak föld van földre hányva s azért essős időben igen sáros — A Balaton Hídvégi töltéstől egész Somogy Vármegye széléig, Ormányhidnál a Vörös folon lévő fahidig 8710. ölekig, mellett itt Császár Útnak neveznek, semmi bizonyos kijelölt vagy fel árkolt ut nintsen, földje homokos tűrhető jó ut. — és a nevezetes Kápolnai berek bal oldalában, mindenütt a szabad legelőn és egy darabnyira a Kiskomáromi és Ormányhidi erdőn keresztül megyén. — IV. Ezen le irtt Ország Utat, jelessen a Széplaki erdő széltül kezdve egész Ormúnyhidig nyoltz helyet, nyoltz külömböző vizek vágják keresztü, ugy mint — Végednél, Szajki víz mely eredetét veszi, a Ffelső] Szajknál, szomszéd Nfeme]s Vas Vármegye szélén, a honnan neveztetik és Battyknál befoly a Zalába