Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
vetkezendő helyeken u:m: a Sümeghi határ szélnél a Bertaházi patak, mely Barsiai Erdőben vévén eredetét bé ömlik Kis Vásárhelynél a Marczalba — A Mihályfai határba a két árkusos kő hidon keresztül menő Mihályfai Ér mely hasonlóul a Marczalba folly — A Sz[ent] Erzsébethi kő hidon átol menő Erényei vagy Óhidi víz, mely kezdetét veszi N[agy] Görbőnél a Dergets Szigethnél bé foly a Marczalba — Tűrje Város közepén lévő kő hidon által menő Kis Gáthi víz, mely eredetét veszi a Türjei és Eötvösi Erdők öszve ütközésénél, és 2 Malom hajtása után bé ömlik a Zalába, Sz[en]t Gróthi Polgár városon alul. A Végedi v[agy] Szajki víz, mely eredetét veszi Vas Vármegyében és Véged alatt el folyván, Battyki Helységnek nyugotti felén a Posta utat kersztül vágja bé ömlik a Zala vizébe — A Pinkótzi víz, mely hasonlóul N[eme]s Vas Vármegyében ered, és Zalabéri és Battyki közös völgyön lefolyván és az ugy nevezett Pinkótzi Malmok alul a Posta Utat keresztül hasítván bé foly a Zalába — Zalabéri határ végnél — Ezen Posta Útnak Elementumi kártételei ezek — Mihályfa alatsonyan feküdvén, és ezek határban lévő vizek Canalizálva és regulázva nem lévén, a nagyobb Zápor és Árvizek Mihályi fánál keresztül tsapnak. — Hasonlóképpen és hasonló okbul, Battyknál a Végedi Víz és a Zalabérnél a Pinkótzi víz a Posta uton keresztül foly — Pinkótzi Malomtul fogva a Bozali vendégfogadóig 300—320. ölekre több helyeken a Töltésen víz keresztül tsap, a Zalának nagyobb ki áradásaikor. A Zalabéri töltésen lévő Sz[ent] Nep[omuki] János kő képtül N[eme]s Vas Vármegye széléig vagyon két kő híd és egy Fa — az egyik kő híd, melynek boltja két öles és insulans 55 , a Zala áradásainak szabadabb elvezetésére vagyon a Töltésen egy egészlen Tégla — a másik meg hasonló nagyságú és Téglábul épitve; van a Bozótba, az ut mellett lévő meleg források ki folyásán — a ía hid a Szántóföldek közt egy völgyön, a Záporok elvezetésére — V. Ezen Posta és Kereskedő Ut, N[eme]s Vármegye szélétől kezdve Sümegig — a Hobaji Dombot kivévén mellyen a terhes szekerek is vontatás nélkül el mehetnek, nem lévén 2—3—4. hüvelynél több kapaszkodása egy ölre, mindenütt róna és egyenes. — Zala Bértől Zala Egerszegig menő Ország Üt I. Ezen Ország Útnak közönséges nevezete, Zala Egerszegi Ország Ut. — és a Helységek mellyeken keresztül megy e következendők. — 55 Szigeten levő, fekvő.
