Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

kánd, Tóthfalu, Kútfej, Lovászi, és Szfent] Miklós határin keresztül folyna, és magát ugyan Sz[ent] Királyi határban a Lendva folyóval egyesittené, bé omlik a Muhrába. — Ezen folyót bal oldalról e következendő vizek nevelik, úgy mint 1-ör a Pákai víz név alatt több apró patakok, nevezetessen az Oltárczi, mely öt külön forrásokból ered, és öszve foly a Szent Lászlói, vagyis Bucsutai, Bánokszent Györgyi, Várföldi, jobbról a Keretyei, mégis balról a Pördeföldi patakokkal, Lasztonya, és Kányavár Helységek határi közt, a honnénd is ezen már egy ágyba szorult patakok vizei, Dömeföldi Helység határán által folydogálnak, — még végre Páka, és Bördőcze Helységek határiban a fellebb meg nevezett pákai víz név alatt öszvessen a Cserta folyótskába szakadnának, melly folyótska ismét több kissebb erek[ne]k egyesülése után kapja tulajdon valóságát, ugy mint az Ederiesi, — Szompácsi, Vakolai, — vagyis Hencsei, Kozmadombjai, és Tárnoki patakokból, mellyek Gutorfölde, és Náprádfa Helységek határiban egyesülnek, ezen patakok egyesületét másként nyugotti Váliczkának is nevezhetni, melly az emiétett Cserfába Zebetzke, és Ortaháza közt foly bé. — Továbbá pedig ezen folyótskát nevelik még e következendő patakok, nevezetessen a Petri Keresztúri, mely a Laki, és Kis Liczkai patakokból szármozik, s ugyan Petri Keresztúr, és Bollahida helységek határi köztt jönnek őszve, még ezen Patakok is ugy mint a Milei, vagyis Vargha Szeghy, melly két Kútfőből, igy a Győrfiszeghy is, melly négy kútfőből szármozik, ezekhez kapcsolta magát ugyan Bollahidán alól a Majusfai Alsó Zágorhida, és Karácsonfa között pedig a Novai patak is; — végtére a midőn Csömödér, és Bördőcze helységek határi közt a Hernyéki patak is, ezen meg nevezett folyótskának ágyába szakadna, maga is a megnevezett folyótska ugyan Cserta Víz név alatt, — Iklód H[ely]ség, és Szécsi Szigeth M[ező] Város határi közt beomlik a Kerka folyóba. — Még is balról a Kerka folyónál vizét szaporétja a Szombathelyi patak is, melly Mumor és Hernyéki erdőkből szármozik, s ugyan Szombathelyi határban foly bé a Kerkába, ugyanitten jobbról foly bé a Liponyaki patakotska is, melly eredetét veszi a Gosztolai hegyekből, igy tovább ugyan balról a Kerka ágyába szakadnak még ezen patakok is, ugy mint a Szilvágyi, Gyürökházi, melly az Irsai Major Erdeiben két forrásokból veszi eredetét, és ezen elsőben meg nevezettel Pórszombathi határban egyesül, ezekhez kapcsolja magát még a Kálóczfai, és Kozma Dombjai vagy is Czupi patak, és ugyan itt Czupi H[ely]ség közt egyesülvén mind ezen mast meg számlált patakok, végre Baksa, és Barabás között szakadnak a Kerka folyó ágyába. — II. Ezen folyónak ágya, minthogy rendetlen tekervényes, iszapos, és dült fákkal telly es lévén, még is a rajta lévő, s egymást követő malmok is a vizet az ő rendes folyásában annyira felfogják, hogy majd minden nagyobb esső után a kerüllye fekvő vidékre ki csapna, s ez által több tetemes károkat, a mellette fekvő Birtokosok [na] k szülne, — mivel a leg szebb réteket, legelőket, és erdőket ezen gyakori ki csapongásával, elposványosétatván, terméketlen, és haszonvehetetlenre változtatja; — ezen esetre a tisztogatása az emiétett folyó ágyának, és az ebben heverő törzsökök, és dült fáktól való fel szabadéttása láczatik igen szükségesnek lenni. —