Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Ezen folyó a Murától A[lsó] Lendváig, nevezetessen a Malomig többnyire nagy Erdőkön tekervényessen folyván, s ugyan tekervényei, és az ágyában heverő számtalan fák és törzsökök miatt a víz az ő rendes folyásában gátolta­tik, ezen okból jól lehet hogy csak nem áltáljában az ágya ezen víznek közön­séges nagyságához képest elegendő széles, mégis középszerű esses üdőben is, — a partjait fel múlván a mellette lévő Réteket, és Legelőket meg szokta sem­misitteni, — Ezen kárt okozó rendetlensége miatt a mellette lakozó adózó nép a T[ekintetes] Nfemes] Vfárjmegyéhez még 1814-ik Esztendőben folyamodván, s hogy bizodalmok sikerét tapasztalhassák, a T[ekintetes] N[emes] V[ár]megye kegyessen meg is méltóztatott rendelni, hogy ezen folyóban heverő fák, és törzsökök szorgalmatossan kiszedessenek, és a hol nagyobb hajlások vagy is görbületek találkoznának, ottan egyszersmind keresztül ásattassön ; — melly kegyes rendelésnek következésében a tisztogatás, és a szükséges által vágások még azon esztendőben meg is történtek, és azólta minden közönséges eses időkben, a mellékes Rétek, és Legelők annyira mint ennek előtte a víz ostroma alá vetve nincsenek. — A Lendvai malmon feliül Vass V[ár]megye határjának széléig vagyis 10,500 öllynyi távolságra, méltóztatott a Tfekintetes] N[emes] V[ár]megye a Lendva folyó rendetlen ágya miatt, a mellette kitérjedett egész Vidéknek oko­zott számtalan kárai el mellőzésére egy hat ölly szélességű Csatornyát, még 1798-ik esztendőben ásattatni, — ez a Csatornya védelmezi ugyan mái napig is az Ivánczi, — Filóczi, — Streleczi, — Dobronaki, — Renkóczi, Turnischai, — és Zorkoházi határokat, mind azon által mivel hogy Vass V[ár]megye szé­létől a Pretoka Csatornyának az esete, Lendva felé észrevehetőképpen kisseb­bedik, azért is a Tóthsági hegyekből véle ragadott iszapot, a Lendvai malmon feliül mint egy 1200. öllynyi távolságra kezdi letelepeszteni, és már többször megtörtént hogy erős árvizek alkalmával a Csatornya feneket a fent emiétett helytől fogva fel felé, több mint 100. ölly távolságra is annyira fel szokta töl­teni, hogy a két mellékes partjainál is sok helyeken fellebb emelkedik, melly­ből azon következés szármozik, hogy balról az ugy nevezett fekete erdő, — Hosszufalusi, és A[lsó] Lendvai, jobbrul pediglen Hotizai, Kapczai, Gyertyá­nosi, Felső, és A[lsó] Lakosi határoknak Réttyei, és Legelői egészlen el pos­ványoséttatnak, — ezen kártékony vízi ostromnak á Tfekintetes] Nfemes] V [ár] megye a Pretokának többszeri tisztogatásával gátlást tenni kívánt, — de minek utánna a Bereknek nagy térsége, és mély fekvése miatt, belőle a víz vissza a Csatornába semmi módon bé nem folyhatott, kénteleníttetett inkább esztendőről esztendőre a Berket nevelni, melly továbbá annyira ki terjedett, hogy az előbbenyi szároz rétekre, és legelőkre — annyira erőlködése után szározon mint ennek előtte bé menni semmi módon nem lehetett. — Ezen ká­ros állapotnak meg orvoslását a Tfekintetes] Nfemes] Vfár]megye 1826-ik esz­tendőben egy három ölly szélességű, és 2800. ölly hosszúságú ki ásattatással, — melly Aflsó] Lendvai — Aflsó] és F felső] Lakosi — Gyertyánosi, Kapczai, Hotizai határokon keresztül, hasonló egyenesség húzatván, meg szerezni mél­tóztatott. — [A Murától a Cigolai malomig vízszintmérés még nem történt, onnan a zorkaházi határig a Lendva hosszát 8.000 ölben — azaz 15,2 km — határozták meg.] . . ,,»..

Next

/
Thumbnails
Contents