Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
és elzárottotván, az által nem csak Tó formálódott, hanem a kész jó rétek iszaposittatván, napról napra haszonvehetetlenebbekké tétetődnek, eredetét veszi misefai határban, egy csendesen felemelkedett domb oldalban, a hol két külön forrás, két ellen arányú ki folyással vagyon (point de partage) a délarányú ki folyás, és forrás kútfeje az egy nevezett Kógyárnak vagy Kanisai berek [ne] k, melly a Murába ömlik — az észak arányú kifolyás pedig a Foglárnak eredete, mellytől alig 800. öllynyi távolságra előbb balról az Almási jobbról pedig az Laki patakot magában vévén, a Nagy Kapornaki ország útnál egy meg lehetős feliül csapó malmot hajt, inne északi aránnyal 1000. öllynyire meczett árokban foly, mellynek végeztével kezdődik az tulajdonképpen való Foglári álló víz, és tart a Forintosházi fahidig 940. öllynyi hosszat — azon hidtól a Gyürüsi malomig 2000. őllnyire, előbb keletről a Bezerédi patakot, nyugotról pedig az orbányosfai homok öntéseket, magában vévén, felmeczett Canalison 24 folyt ugyan a víz, mellynek most hellyel, hellyel eliszapositva és eltömve vannak, azért felváltólag Berket, és Bozótot is formálnak. — az emiitett Gyürüsi malomtól Zala Istvánd, és Gyürüsi helység közt természetes ágya, és folyása határvonatot 1100. futó ölekre tészen, mellytől 1 900 öllynyire Z[ala] Istvándnál részént meczett, többnyire pedig természetes folyású árkon, a Zalába ömlik, és utja a Misefai forrástól kezdve a Torkolatig számlál 7 700 futó ölleket, a Foglári álló víz 1827-be midőn az utolsó stationalis, és Libellationalis mérés, a kiszárittásra, és a Foglár Regulázására történt 141. holdakra ment, azon idötöl fogva a Projectum 25 el készittésén kivül más nem történvén az még nevelődhetett is. [A mérések szerint a misefai forrástól a Zalaistvándnál lévő torkolatig a Foglár 7 740 öl hosszára — 14,7 km — hozzávetőleg 56 láb, 4 hüvelyk és 2 vonás — 17,8 — vízszintesés jutott. Ebben is bizonyítva látták a vízállásos terület kiszárításának lehetőségét, s erről a megyei földmérő hivatal 1827-ben tervezetet is készített.] Ezen Foglári völgynek Keleti oldalán a következendő helyek feküsznek: Misefa Köz Birtokosi szántó földből, rétből és szölö hegyből álló nemes helység itt van a Foglárnak forrása, mellytől a víz kifolyás délnek, és észak [na] k elágozván, berket csinál. Nagy Kapornak privilégiait Mező Város több hozzá tartozó Falukkal együtt Apátsági Uradalom, öt országos vásárjai vágynak, ugy mint Jesus neve nap, Fehér vasárnap, Szent Háromság Vasárnap, Havi Boldog Asszony nap, és minden Szentek nap után következő hétfőkön, a marha vásár a Zsib vásárral mindenkor egy nap, és együtt tartatódik, — azon Kereskedő Ut, melly a Kehidai Zala hídjától erre jön, itt három felé ágozik, úgy mint: Kanizsa, Zala Egerszegh, és Z[ala] Istvánd felé, vagyon egy beszálló vendég fogadója, egy két tornyú Parochialis Templom, mellytől észak felé 12. syllabaju Echo 26 érthetőleg verődik vissza, határja nagy kiterjedésű hegyes völgyes, és sovány szántó földjei, Rétjei, Szölö hegyei bővén, fenyves, leg inkább pedig Bükkös erdeje, igen sok van, jó tégla égetése, és egy felül csapó vizi malma. 2Í Ásott csatorna. 25 Előterv. 26 Tizenkét betűs visszhang.
