Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
[A folyó vízszintjének esése az 1824-ben és 1829-ben végzett mérések szerint a zalabéri malomtól Balatonhídvégig 47 öl, 1 láb és 8 hüvelyk volt. A folyón 12 alulcsapó vízimalom működött.] Normális szélessége a Zalának 8—10—15 öllek közt változik B[alaton] Hídvégnél 40. öli Fenéknél pedig 30. öllek, méllysége B[alaton] Hídvégnél 10 l[áb] Szentgyörgyvárnál jó általjárásnál 12 l[áb] a Bókaházi hajó vágásnál 9 l[áb] Kehida és Czifra malmok közül 3—5 láb tovább Zalabér felé sikérebb, és változó méllységű. Zalabérről — Barát Szigethig tulajdonképpen való Bozót vagy Berek nints —, hanem Barátszigettől kezdve B[alaton] Hídvégig nád sás és Berek fából álló berkek vágynak, ezen víznek — valamint az azon levő malmok hydraulicai regulázására Bőrgátoknak és lápoknak fel nyittására, s az ebben ömlő vad patakoknak rendes felfogására vagy bevezetésére a Megyebéli földmérők által Planum situationale Libellationale 22 egész Koppányig elkészíttetett, és az 1829 Junius 22-kén Zala Apáthiba tartott Gyülekezetnek, s Kiküldöttségnek be is mutattatott, mellyben a regulázásnak ideje környülállásosan ki merítve vagyon. A Zala gyakori kiöntéseinek okai öszve húzva ezek: 1- ör Az azon lévő malmok, nagyobb részintt árvíz zuggók nélkül, a derék Zalán, nem pedig mellék malom Canalison feküsznek. 2- or A malmok helyei, és egymástól való távolságok nintsenek az eset aránya, és nagysága szerint kiválasztva, és elrendelve, mellyet az esetnek fentebbi rövid feljegyzéséből is egy nézéssel meg ítélhetni, ugyan is a Szent Péteri malomtól Szentgróthig 1573. ölre csak 2. láb az eset valamint a Berki malomtól a Czifra malomig 420. öllekre — a Czifra malomtól a Mándi malomig 2560. ölre csak két láb eset van, a Külső Szentgróth városi malomtól pedig ugyan annyi messzeségre kétláb és így három annyinál is több, s a. t. 3- or Az első Rubrica alatt elő számlált a jobb, és bal oldalakról, az abban rohanó vad vizek nagyobb részint egyenes szög alatt vagy pedig ellen arányú tolással iszapot hordva torkolnak a derék Zalába. 4- er A Zala völgy jobb, és bal mentében lévő meredek hegyek el vágynak mesztelenítve, az erdő ki irtva, s ez okból, azokon a vízmosásook szaggatások, és gödrök számosok, mellyek sok homokot, iszapot a Zala ágyába, és völgyébe hordván, azt mód nélkül feltöltik, s leginkább Koppány, Barátszigeth, Kehida Csány, Újfalu, Bókaháza, Hosszúfalu, Zala Apáthi, Gyülevész, Kustány és Szent Györgyvár felől azok igen gyakoriak, és nagyok. 5- ör Különössen a Kehida és Balatonhídvég közt elnyúló 8.435. holdakat tévő berket, és haszonvehetetlen posványságot okozzák, az Esztergáli. Sármelléki, Bárándi és Zala Vári határokban lévő Bőrgátok, lápok hol a Zala a föld alá bújik: kiváltképpen pedig a Balatonnak három, lábbal való magossabb fekvése a természetes libelláján feliül melly Fenéknél tett sondírozásból kivilágosodott, hogy ott az 30. öli széles 9. láb mélly Zala ágyának természetes partyai még három láb mélly víz alatt úsznak, és az egész Zalának hydraulicai regulázása az előlszámlált akadályok elháríttásából állana, mellyekre figyel22 Esetmérési helyszínrajz.
