Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Ezen helység Orosztonyi Plébániához tartozandó 537 R[ómai] Cfatolikus] 16 Acath[olikus] és 12 Sidó lélek lakja, magyaról beszélnek, termesztenek minden némű őszi és tavaszi jószágot és főzeléket, szarvas marhákat és sertvéseket nevelnek — az ott lévő uraságok pedig jó spanyol nemű birkákat — lovakat nem tartanak mert ökrökkel teszik a szolgálatot. — AZsó és Felső Rajk. Nagy Kanisáról Kapornak felé vezető Commertialis útnak leirásában találtatnak. — Pölöske .Szfent] Mihály. N[eme]s Curialis helység sok nagy Uri familiák birják, itt helybéli Plébánus lakik, régi gotica mód szerént épült Templomot lehet itt látni — az uraságok gazdasághoz tartozandó jó matériáiéból épültt lakásokkal ékesittik ezen ugy is Természettül kellemetes vidéket, a mezeje dombos és völgyes napkeletnek — délnek: délnek pedig lejtős egyébberánt a rétje jó a meddig a berket kaszálhattyák — délnek a helység alatt vagyon az ugy nevezett Szévészi Tó — sok jó halak vannak benne — vetnek őszi és tavaszi jószágot és főzeléket — nevelnek szarvas marhákat és sertvéseket — az uraságok pedig jó fajú birkákat nevelnek, emporiális helye Egerszeg, erdeje, és szőlő hegye vagyon, lakosi magyarok 620 Rfómai] Cfatolikus] és • Acathoflikus] lélek lakja. — Pölöske. Mféltóságos] Sárvár felsővidéki Gróf Széchenyi István Urnák örökös Jószága — Szfent] Mihályi Farához, a lakósok magyarok 553 Rfómai] Cfatolikus] lélek lakja. Itt az Uraságnak vérhatalma vagyon — sok szép gazdasághoz való épületek szépittik ezen helységet — mezeje hegyes, és völgyes, minden némő őszi és tavaszi jószágot vetnek, réttye jó nagy költséggel szárittatott ki — nagyobb részént a berke Felső Szé vize Tava körül — mindazonáltal a Szfent] Lászlói és Sándorházi határokból a zápor esső által a Csatornya gyakran iszappal betöltetik, és igy a vizet a Pölöskei és Szfent] Andrási rétekre szorétya, nevelnek itten szarvas marhákat és sertvéseket — az Uraság pedig igen sok legjobb nemű Spanyol fajú birkákat, erdeje nagy toll, cser, és bük fából álló, szőlő hegye is tagos, s jó bort szokott hozni, emporiális hely Egerszeg. — Sz[en]t László Egyházas, Nemes köz birtokú helység, itt a Szfent] László szerzeti barátok [na] k nagy klastroma vagyon — Quardiánja egyszersmind Plébánus —• a Nemesi Communitásnak vagyon egy nagy vfendég]fogadója hozzá tartozandó istálókkal, több Sidó lakások és boltok, ugy nem külömben a Sinagóga, lakják ezt sok Nemesek, mester emberek és agilisek és polgárok, öszvessen pedig 618 Rfómai] Cfatolikus] 3 Acathfolikus] és 59 Sidó, itt hires vásárok szoktak lenni, és ugyan az l-ő Húsvét kedden — a 2-k Áldozó Tsütörtökön, és a 3-k Szfent] Iván napján. Ezen vásárokra öszve jönnek Sümegi, Szombathelyi, Körmendi, Egerszegi, és Kanisai apróbb Kalmárok, és mindenféle Mester emberek, Somogyból sok szarvas marhákat hajtanak ide és a vidékből is — ugy lovakat is a Getsej béli polgárok — a Czigányok pedig 10 mérföldnyiről is hajtanak, héti vásárja nintsen — Egerszegre szokják állittani az eladandó szereiket. — Mezeje hegyes völgyes, oldalai homokos agyakból állók, a lapja pedig mező homok, számtalan sok víz mosások miatt tsak alig lehet valamire használni a földet, és ugyan ezek okozzák a berket, mivel a már sokszor nagy költséggel megásatott és kitisztogattatott Canalis minden zápor esső után beöntik, azért nagyon kevés mind őszi mind tavaszi vetéseket lehet látni, szarvas