Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
7- er A Balaton Edericsi, és Szigligethi közős, és széles bozótos völgyön, egy malom, egy határ, és több kiszáríttó regulázott Csatornákon a Lesentze, és Tapolczai meleg vizek egyesülvén a Némethfalui patakkal, a viszlói Füzes lapányi Sz[ent] Kut-eri vizekkel befolynak Szigligetnél a Balatonba. 8- or A Szigligethi, és Tördemiczi Közős Völgyön az Eger, vagy Kapolts vize egyesülve a Diskai vízzel egy malom, és egy határ regulázott Csatornán béemlik a Balatonba Lábdi hegy alatt. 9- er Bornóti Bozót az ebben folyó több apró Patakok vizeivel az Ábrohámi völgyön béfoly a Balatonba. 10- er Az elől számláltakon kívül még is a Horogi völgyön a Sághi majornál; Udvarinál, örvényesnél, egy egy Aszófőn keresztül három; Balaton Füredi határban egy, ugyan azon helységen kettő; Arácson keresztül egy; Csopaki Szőlő hegy közt egy; Kövesd Csopaknál egy, Paloznakon keresztül egy; Lovason keresztül egy (mellyeket általlában ezen a vidéken, Sédnek neveznek, hozzá adván a helynek hol foly külön nevezetét) s végre Alsó Eőrsnél a Középsok-Kút-folyó öszvessen tehát 16. rendbéli állandós vizű patakok folynak a Balatonba, és így B.[alaton] Hídvégtől Alső Eőrsig e Nemes Megye részéről 25. helyeken, s ugyan annyi torkolaton szaporodik a Balaton vize. [III.—IV.—V.— és VI. kitöltetlen] A Vindornya, és az Héh-víz Völgye a Balatonyig I. és II. Vindornya névvel neveztetik az a róna térség, melly a Keresztúri Puszta, Vindornya Szőlősi, V[indornya] Laki, Szántói, és V[indornya] Foki Helységektől, és azoknak hegyeitől körül keríttet've csupa zsombékokból, turfákból, és víz aknákból álló, 1840. holdakat számláló haszonvehetetlen Berek volt, — természetes kifolyása V [indornya] Foknál, Délarányban a Balatonban volt, és van, és feleslegi vizét a zápor esső, és hó levek tették, szaporíttatván a V [indornya] Szőll ősi malom vízzel, és a Vindornya partyaiban, és közepében lévő számos forrásokkal — a Torkolattyán lévő V [indornya] Foki alolcsapó, és ahoz közel lévő Rezi Parochialis ls feliül csapó malmok természetes kifolyását fel fogván, az egész Vindornya haszonvehetetlen bozót volt, az első malom, az 1817-i Július 21-i Nagy Gyűlés 1649-ik száma alatt volt Kiküldöttség javalatytyára, gáttyaival együtt el rontatott, — melly áltól a kifolyás szabadabbá tétetvén, a Vindornya is valamellyest száradt — Az 1828-ik December 6-ki Nagy Gyűlés Jegyző Könyvének 3312-ik száma alatt volt Ki Küldöttség pedig, a Rezi Párociális felül csapó malmot 38 1/2 hüvelykre leszállíttatni, és alul csapóvá tetetni a szükséges víz elvezető Csatornákat meg ásottatni szükségesnek látván a Nemes V [ár] megye rendeléséhez képest, azok 1829-ik és 1830-ikba tökéiletessen végre is hajtattak, és 2400. öli hosszú fő Csatornának és három fiók határ árkoknak meg ásásáról adván minden 100. öllyre 2—3 hüvelyk víz futási esetet, az eddig haszontalan Vindornya, kevés költséggel és nagy NyeJ?: Paplak, lelkészház.
