Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Kápolna. — N[agy] M[éltóságú] Herczegh Eszterházy Nempthy Urodalmához, és ugyan Nempthy Farához tartozandó helység — 283 Rfómai] Katholfikus] lélek lakja — Magyarok — Urbarialis Jobbágyok, — a mezzeje róna — Kerka vize foly keresztül rajta — egyébb eránt közönséges haszon vehető földje, — rétye pedig ha a Kerka meg nem önti, jó — tartanak többnyire ökröket — szarvas marhát, és szép nemű sörtvéseket nevelnek; — minden nemo jószágot vetnek — többnyire a Lövői vendég-fogadósoknak adják az eladandókat. — Nempthy. — Mezző Város. — Nagy Méltóságú Herczegh Eszterházy Miklós Urnák Mezző Városa; — Ugyan ezen Várostól neveztetik az Urodalom, — vagyon Plébános — Tisztartó — Számtartó — Ispány Földmérő — Kasznár — Erdő-mester — számlál öszvessen 670 Rom fai] Keresztfény] 4 Akathfolikust] és 8 Zsidót; — Vagyon benne egy Nagy Templom — Sok jó matériátokból épült Urodalomhoz tartozandó Lakások, és Gazdaságbéli Épületek; — A régi Várnak — palisátirozása most is látzik, — egyébb nem maradott a Várnak falaiból épen, mint a belső Kapuja, a mellyen feliül két emeletre épült Kasznári Lakás vagyon; — A Tfekintetes] Nfemes] Vfá]r

[me]gyének is Quártér-háza és mén lovakra istálója vagyon; — vagyon vendég-fogadója — Zsidó lakás — bolt is pálinkaházzal, — mindenféle Mester-emberek — de szegények — a Belső Városnak Contractussa vagyon, melynek erejénél fogva szabadon adják el házaikat ha a szükség ugy hozza magával; — Külső Városiak pedig Urbariálisták ; — A mezzeje róna, jóságra nézvést közép szerű — rétyei némelyek posványosak — de többnyire ha a Kerka, mely az határjában éppen a Vár megölt folyik el, meg nem önti, — jók. — Szőlő Hegyének igen nagy kiterjedése van, — birják ezt ugy szólván két harmad részére a Külső Falusiak, — ugy mint Csesztregi — Baksai — Pórszombathi — Barabási — Kápolnai — Mumori — Bárhelyi — Szombathelyi — Mahámfai — Teskándi, és Tothfalusiak; — a bora, jó pintzében tartván egészséges s kellemetes italú és illatú, — a ki több esztendeig tartya — és tisztán bánik vele, jó áron el lehet adni; — Emlékezetre méltó az is, hogy 1812-ik Esztfendő] termése oly gazdag vala, hogy akaját a mustnak, kinek üres edénye volt 15 garasával meg vehette, — és éppen ezért olcsó bornak — 1815-ik — 1816-ik Esztendőkben, akaját 60 és 65 ft papiros pénzben el lehetett adni; — Héti Várásja nincsen, — még is Keresztölő Sz[en]t János — és Sz[en]t Mihály ugy Sz[en]t Örzsébet, és Viz keresztnapokon — szokott vásár esni, — a hol is Csáktornyai — Lendvai — Regedéi — Körmendy — Z[ala] Egerszegi, — és Kanizsai Kereskedők, és Mester-emberek — több szomszédos helyekrül a Zsidóság és Carinthiabéli hatos Kereskedők vagy is Kosarasok, meg szoktak jelenni; — Sokféle zsiradékot — külömbféle kását, — lent, — és kendert árulnak a Tothsági lakosok; — A Jobbágyok lovakat és ökröket tartanak — szarvas marhákat és sörtvéseket nevelnek — egyébb-eránt pedig a Szölö Hegyet őrzik és az extravillanus fundusaikat meg ugarolják — ezt értvén minden helységegrül, melyek ezen Szőlő Hegyben birnak. — Füzetnek itt hid vámot is, — egy terhes szekértül — két marhától 6 Krajtzárt — üres szekértül pedig felét. — Mahomfa. — Herczeg Eszterházy faluja; —• Lapányos fekvésű földje, egy része nem annyira. — de rétyei jók, — vettetik itt — buza — rozs — zab — hajdina — len és kender is; -— Szőlő hegye és erdeje is van, — lovakat és ök-