Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
Ezen partnak legmagassabb pontyától 261 öllnyi távolyságra megyén az útnak dereka csak nem egyenessen; — és az emiétett hosszúságnak alsó végétől Skarjai völgy felé, — a hol régenten Csárda vala 294 öli hoszaságra találtatott eset —28' —7" —1"' — egy öllre jön l 1 /^ hüvelyk. — Innénd a Siskovetzi dombtetőig 443 öllnyire vagyon áltáljában az útnak emelkedése 53' — 9" — 8"' — melyből egy öllre számláltatik l 5 /i2 hüvelyk. Ezen helytől Siskovetzi völgynek — 344 öli távolyságra vagyon eset — 19' 5'- — y — ebből egy öllre jön 8V2 linea. — Tovább 160 öllnyi távolyságra ismit egy kapaszkodó találtatik — mely 15' — 2" — 4"' foglal — egy öllnél emelkedik IV12 hüvelykel — Innénd 394 öllnyi hosszúságra — semmi különös észre vétel nem találtatik, — az emiétett hoszaságnak végétül pedig a Sz[en]t Ilona partnak kezdetéig. 1460 ölnyire találtatott —55'—11"—8"' eset, melyből egy ölre jön 5V2 vonás: — Itt kezdődik a Sz[en]t Ilonái part vendégfogadóig 245 öli hoszaságra találtatott eset — 67' — 0" — 4"'. — melyre nézvést egy öllre esik 3 1 //, hüvelyk: — Innénd Csáktornyai Város — Vár felé lévő sorkáig — kováts műhelyen alól 1140 öli hoszaságra találtatik esett —36' — 3" — 11"'; — egy öllre pedig 4 vonásnál valamivel több —; Onnénd Mártani vidékben 831 ölnyi meszeségre az útnak dereka semmi nevezetes külömbséget nem mutat. — Egyéb eránt kombinálván a Varasdi Hid környékét — lehet mondani — hogy Csáktornyai Város vidékje — a Szfent] Ilona hegyek — és a Dráva ball oldalán lévő föld fekvése között leg méllyebben fekszik. — Itt az oka miért? — hogy ha Ternovetznél a Drávának árvize a töltést keresztül mossa, hogy az árvíznek leg nagyobb ereje és mossása •— Csáktornyai — Pribiszlavetzi és Belliczai vidékeknek siet — a mint ennek előtte 17-ik esztendővel történt. Mártani vidéktül Nedelitzei Mezző Városon keresztül a Vám hidig — vagy is azon helyig — hol a Nagy Ország Ut Ternovetz felé Stájer Országnak fordul — 1820 ölnyi hoszaságra, — vagyon emelkedés —23' — 2" — 8"', — egy öllre tehetni 1 10 12 vonást. Innénd Várasd felé a Drávának töltéséig — hol is az aléé kezdődik — 1780 ölnyi hoszaságra — találtatott —9' — 10" — 3"' emelkedés és e szerént számláltatik egy öllre !) \-> vonás. — Végtére ezen helytől Dráva hidjáig az Áléban — 1400 öli hosszaságra — emelkedik — 4' — 0" — 7"' —• jön öllre "'/12 vonás. — Mind ezekből ki teczik az, hogy ezen Ország Uton — ki vévén a Lövői jobb partot, — semmi olyan kapaszkodók, — nem találtatnak — hol kellene nyargalókat elő fogatni, — de mint hogy a Fuvarossok felette nagyon meg terhelik Szekereket; — azért, — de leg inkább az Útnak, — lágy és sáros korában — több helyeken kentelenek nyargalókat fogadni ; — de ezekről az ehhez alkalmaztatott Rubricában bővebben fognak szollani. — VI. Varasdról vagy Ormosdról ha a fuvaros regvei indul — akkor Nedeliczen vagy Csáktornyán — jó útban menvén, míg állapodik — és meg etetvén mégyen Nedelitzről Mura Szerdahelyig, — Csáktornyától pedig Alsó Lendvára,
