Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
külömben — 1830-ik Esztendőben tetettek rajta nagyobb nemű javéttások, — mellyek még egymás után három esztendeig el kerülhetetlenül szükséges folytatást kivannak. — Az ár vizekre nézvést vagyon Alsó Lendva felé a réteken még három nyilas fel hagyva, — melynek mindenekén fa hid, — Egyik a Tábori Sántzokon feliül 8 öli hosszúságú, — második ugyan az emiétett 10 öli hosszúságú — harmadig — a Murai Vendégfogadónál — a Nagy Hidtól 100 ölynyi távolyságra Lendva felé, — melynek hossza hasonlóképpen 10 ölleket mér. — Az Ár víz szokott 10 Lábnyi magasságra emelkedni —és igy ez által a Mura Szerdahelyi Parttól — Alsó Lendvai Nagy Vendégfogadóig az egész vidéket — el boréttani. — Mura Szerdahelyi Patak. — Foly a Város végén Strukovetz felé keresztül az Országh uton — mellyen nyoltz láb szélességű keő hid vagyon; — Eredetét veszi — Szerdahelyi, mellyen fekvő legelőkön •— Keleti Dél felől — és midőn az Országh utat el hagyná, egy más — ugyan Szerdahelyi legelőkön, Nyugotti részről eredett patakkal egyesülvén, — ezen Mezző Városon keresztül, 40 öllnyi távolyságra a Szerdahelyi Hidon feliül a Murában önti vízét. — Strukovetzi Patak. — Ez veszi eredetéit Felső Mura Közi Hegyeknek 7-ik Districtussában : 8- — Foly Strukovetzi vendégfogadón feliül — Vratisinetznek — Peklenitzának — hol is a Murával közösül; — Strukovetzen vagyon egy két öli széles nyilassal épült kő hid. — Skarjai Patak. Ered a Tiskovetzy — és Murkovchinai Hegyekbül, — Keletrül — Vrátisinetzi határban öszve foly a Strukovetzi Patakkal; — vagyon rajta egy két ölles kő hid. — Zápor Esső és Hó leve meg ároztja — és a lapban lévő réteknek kárt okoz. — Sz[en]t Györgyi — Kis Mihálovetzi és Lenkovetzi — Patakok egyesülve Szent Ilonái határokon keresztül folyván — Csáktornyai határon az Uradalmi Erdőben Brezjei Patakot hozzá vévén — a Csáktornyai Vár alatt keresztül folynak az országh uton, — mellyek fielött vagyon egy 13 öli hosszúságú — 3 1 /2 öli szélességű két boltozatos kő hid. — Ezen patakok nem szoktak különös károkat okozni. — Ternava. — Veszi eredetét Felső Mura Közi 4-ik Districtusban lévő hegyekbül Nyugotti Délre — és midőn több jeles Patakokat magához venne, — Mártinetzi — és Nedelitzi határokon keresztül folyván, — innéd az Országh Útnak jobb felén — az Urodalmi Allodiális rétek mellett — Csáktornyai Város alatt, a fent emiétett kő hidtól 268 öli távolyságra keresztül mégyen az Országh Uton, és a fellebb meg nevezett patakokkal egyesülve a Városon végig foly. — A honnénd is többszeri — hol Északi Nap Keletnek — hol Keleti Délnek fordult folyása után, — midőn egész Alsó Mura Közt el hagyná, — Légrádi határban, a Mura és Dráva közt lévő szakadékba bé foly. — Vagyon felőtte, éppen az Országh Uton; — egy 16 öli hosszúságú és 4 öli szélességű, három boltozatokra ékessen épült kő hid. Dráva folyó. — Éri Zala V[á]r [me]gyének határját Ternovetzi helység határjánál — a midőn Stájer Országhban fekvő (Polsteráni) Ormosdi helységnek határját el hagyná; — Hasét ja némelly helyeken Magyar Országhot — 82 Kerület, járás. 110
