Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Hidegkút, Szabad Puszta, leginkább erdőségbül áll, Földes Ura Gróf Festetits László — és a Grófi Ménes tenyésztetésről nevezetes. Szántó, mező város, a honnan egy Fő Biróság Kerület v[agy] Járás (Processus) nevezetét is veszi; népes és erős Jobbágyság lakja — Földes Ura Gróf Festetits László — szántó földje és rétye közép szerű, szöllő hegye nagy és jó bort termő; erdeje és legelője tagos és jó — vagyon benne egy Parochialis Templom, katonai quartélyház és egy bé szálló vendégfogadó — országos vásárja minden Esztendőben egy, és mindenkor Pünkösd Kedden — A marha és zsib vásárral együtt egy nap tartatik és az elsőbb igen népes — vagyon mészégetése, sok Basalt köve — A Kovátsi víz, mely kertye alatt és rajta keresztül foly ugy szintén a Zsidi Séd, hajtanak hat felül csapó Lisztelő malmokat — Innen a kinézés a régi hires Tátika és Rezi Várokra meglepetésig gyönyörködtető, — Szántóbul Keszthely felé, egy már uj ut is vagyon, a Zsidi Torkon és vár völgyön keresztül. — Gyöngyös, eggyes beszálló Vendégfogadó ama híres bort termő Rezi szöllő hegy tövében. II. [Az út hossza a sümegi piactéri Szent Flórián szobortól a keszthelyi Daru vendéglőig 14 618 öl, mintegy 27,7 km.] III. Sümegnek utzája 497. ölekig, ugy szintén a Városon kivül a szabad legelőn 190, ölekig öszvössen 687. ölekig az Ut feneke természettül mészköves, az Utza 10—20. öli széles árkolatlan, de azok szükségtelenek. Ettül az Ereki folyóig 1410. Ölekig az Ut 3—4. öli széles, oldalrul fel árkolt, apró kövekkel megtömve és kövétsel meg hordva vagyon. Ettül a Bazsai Falu kezdetéig 970. Ölekig az ut 3. öl széles, és két felül fel árkolt, de az ut szine, nints meg kövétsezve, földje homok, agyag, egy kővekkel elszoritva tellyes, mellynek az Utat rázóssá tészék. Bazsinak utzája 730. öli hosszú és sok helyet a házok és kerítések miatt tsak nem három öléig el van keskenyétve, egy része egyes kövekkel tellyes, s másik része szikes agyag, s átallyában az Ut benne felette rosz. Ettül a Bazsai határ végeztéig és a Hideg Kuti Puszta kezdetéig 540. ölekig az Ut erdőben mégyen, földje vagy székes agyag vagy pedig homok-agyag s egyes kövekkel tellyes, mely áltól az Ut felette rázós s átallyában tsinálatlan. és rosz. Ettül a Hidegkúti Pásztor házig 430. ölekig az ut erdőben változó kerék nyomon megy, nem lévén bizonyos ut se kijelölve, se az erdő az ut mellékében kivágva, földje agyagos köves s tsinálatlan. — Hideg Kuttul Szántóig 1220. ölekig, erdőn keresztül mely az ut mentében kivágva vagyon, köves, helyei helyei fel árkolt, földje agyagos homok. — Szántónak uttzája 741. öli hosszú és 5—20. öli széles, és a Nagy vendégfogadóig 526. ölig köves fenekű — ezentúl pedig a Város végéig — 216. ölekre agyagos és sáros. : . ...