Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Halász Imre: Zala megye katolikus népiskoláinak problémái az

létesítésére a tagosítás során fél telket meghagytak.

t5 A misefai iskola felépítéséről 1853-ig nincs adatunk. 1853-ban létesítettek iskolát Kerecseny községben is.

10 A nagykanizsai járásban a kerkaszentmiklósi, rigyáci, sormási és nagyrécsei iskolák voltak nagyon rossz állapotban, ez utóbbi az „oskolaszoba sötétsége" miatt sem volt alkalmas tanításra. Nagyrécsén 1852-ben új iskola épült, melyhez az ottani földesúr Inkey Gáspár ingyen szolgáltatott épületfát, a munkát Nagy- és Kisrécse, valamint Sárszeg községek lakossága végezte el.

17 Sormáson „miután előbbi tanodánk naponként ledőléssel, s élet veszéllyel fenyeget, továbbá a helység oly távollévő részen fekszik, hogy távolabb lakó szülők gyakran gyermekeik iránti részvét, s szeretettől vissza tartoztatják leginkább télen a tanulástól", valamint „az oskolaszoba a gyerekek sokaságához szűk volta" miatt a falu megvett árverés útján egy központban található, de szintén rossz állapotban lévő házat a hozzá tartozó külső fél telekkel, 10 hold szántófölddel és 4 hold réttel 1111 pengő forintért. Miután a község pénztárában lévő 630 pengőforintból nem tudták fedezni a vásárlást, kiadták erdejükben a gubacsszedést haszonbérbe 1858. december 31-ig 1100 pengő forintért, így a község pénztárából csak a fennmaradó 11 pengő forintot kellett fedezni. Elhatározták az iskolaépület és a tanító lakásának felépítését kőből, ehhez Batthyányi Fülöp hercegtől 400 pengőforint támogatást kaptak, az összeg felét az építkezés megkezdésekor, felét befejezésekor. A házhelyhez tartozó két hold föld képezte a tanító magángazdaságát, míg a külső fél telket évente kiadták haszonbérbe, az ebből származó jövedelem a községet illette. Természetesen a „kézi- és szekeresmunkát" a község lakói végezték.

18 A megyében legkevesebb gond Tapolca járás iskoláival volt, talán azért is, mert az összes járás vezetői közül Varga Lajos, e járás közigazgatási főbírója viselte legjobban szívén az iskolák sorsát. Mindössze három iskola volt, amelynek állapota kívánnivalót hagyott maga után. A balatonfelvidéki Esterházy-birtokon Raposka és Badacsonytomaj iskolái a legrosszabb állapotban voltak. A községek a korábbi években is többször fordultak már földesurukhoz segítségért, azonban minduntalan elutasításban részesültek.

19 Ezeknek az iskoláknak helyreállításáról 1853-ig nincs szó. 1853-ban egyedül a gulácsi mesterlakot hozták elfogadható állapotba. „A tanulók megszaporodása miatt" és a „tanítói lakház tetemesen elavulván és romladozva" állása miatt 1853. tavaszán új tetővel látták el a rendbehozott házat, melyben megnagyobbították a „mesterszobát" is. Az istállót kamrává alakították át, ez alá pincét ástak, és a ház végében új istállót építettek, végül új és jó kerítést állítottak a ház köré. Nem egyértelmű lelkesedéssel és szorgalommal vettek részt a falu lakói a munkákban, mert a község vezetői kérvénnyel fordultak a megyefőnökhöz, írásban utasítsa őket a munkák elvégzésére, mert: „Nálunk 15 uo. 16 ZmL. IV. 151. 1853. X. B. 3851. 17 ZmL. IV. 151. 1852. X. B. 1996. és 1851. X. B. 6269. 18 ZmL. VI. 151. 1853. X. B. 4338. 19 ZmL. IV. 151. 1852. X. B. 412.